R�szlet egy interj�b�l:

A vil�gmindens�g, a f�ld �s az ember titkait minden nemzed�k a maga m�dj�n k�v�nja meg�rteni. A mai oktat�s nem adja meg a gyermek eg�sz l�ny�nek a sz�ks�ges szellemi t�pl�l�kot �s t�maszt. Ezt egyre t�bben ismerik fel �s pr�b�lnak elszakadni a mai oktat�s els�sorban ismeret�tad�sb�l �ll�, fut�szalaghoz hasonl�t� rendszer�t�l. Hogyan �rzi meg azt valaki, hogy itt az id� a v�ltoztat�sra, mik�nt �li meg ezt? Err�l besz�lgett�nk Szenczyn� Witzl �va tan�t�n�vel.

Hogyan ker�lt�l kapcsolatba a waldorf pedag�gi�val? Mi �rintett meg a m�dszerben?

A waldorf mozgalommal t�z �ve egy igen szoros bar�ti k�tel�k r�v�n tal�lkoztam. �gy lettem a Tam�si Waldorf Pedag�giai Alap�tv�ny kurat�rium�nak tagja. Ez az alap�tv�ny hozta l�tre a m�r kilenc �ve m�k�d� Waldorf �vod�t. Akkor m�g nem sok mindent tudtam err�l a pedag�gi�r�l, csak azt �reztem, hogy szeretetteljes burok veszi k�r�l a gyermekeket, sok m�v�szeti tev�kenys�g �p�l be a programba �s mint egy nagy csal�dban, igyekeznek egy�tt elv�gezni a mindennapi apr�-csepr� feladatokat.

  Abban az id�ben m�sodik n�gy �ves ciklusomat kezdtem egy �llami iskol�ban, m�ghozz� matematika tagozatos oszt�ly tan�t�jak�nt. Az ott elt�lt�tt mintegy tizenn�gy �v tapasztalatai, valamint a Jupiter Egyes�letben elt�lt�tt �vek alatt hallgatott �s olvasott antropoz�fiai �r�sok �rlelt�k meg bennem azt az elhat�roz�st, hogy v�g�l elinduljak ezen a r�g�s, de nagyon sz�p �ton.

Mi a tapasztalatod az elm�lt �vek gyerekgener�ci�j�r�l? Mennyire �rezhet�ek a gyerekeken a megv�ltozott kozmikus konstell�ci�k?

Tan�tv�nyaim a tagozat kiv�laszt� mechanizmusa miatt igen j� intellektu�lis k�pess�gekkel rendelkeztek. A sz�l�k t�bbs�g�vel rendszeres kapcsolatot siker�lt kialak�tanom. Az �vek sor�n felt�nt, hogy a gyerekek egyre kev�sb� fogadj�k el a tan�ri st�tuszb�l ered� tekint�lyt. A nagyrabecs�l�st, a szeretetet ki kellett n�luk �rdemelni. A hagyom�nyos m�dszerek nem vezettek eredm�nyre. Sok t�bbletenergi�t kellett ford�tanom figyelm�k felk�sz�t�s�re. Rendk�v�l �rz�kenyek voltak. Term�szetesen tan�tv�nyaim k�z�tt is �rz�kelhet� volt a manaps�g „tanul�si neh�zs�g” n�ven �sszefoglalt jelens�gcsoport. Sokat besz�lgett�nk a sz�l�kkel egy�nenk�nt �s csoportosan is a probl�m�k esetleges h�tter�r�l. A mozg�sszeg�ny �letm�dr�l, a TV rombol� hat�s�r�l, az iskola t�lz� elv�r�sair�l, a rohan� temp�r�l. Az is felt�nt, hogy a sz�l�k az intellektu�lis fejleszt�s sor�n �rz�kelhet� �rt – zene, k�pz�m�v�szet, t�nc, stb. – k�l�n�r�kkal igyekeztek p�tolni. Ez pedig m�g jobban leterhelte tan�tv�nyaimat. Gyakran betegs�gekbe „menek�ltek”, hogy kipihenhess�k magukat.

Mi a k�l�nbs�g a hagyom�nyos �s a waldorf iskola k�z�tt?

Legfontosabb k�l�nbs�g, ami sz�momra szembet�n� volt, hogy kil�p abb�l a megszok�sb�l, hogy az iskola egy szolg�ltat�s. A waldorf-pedag�gia a sz�l�k, tan�rok �s gyerekek bizalomteljes egy�ttm�k�d�s�n alapul. A tan�t-tan�r, a tan�r-sz�l� �s term�szetesen a tan�r-gyerek egy�ttm�k�d�s�n. A m�sodik, amit fontosnak tartok – ez nem sorrendis�get jelent – a tan�r �nmag�n v�gzett �lland� munk�lkod�sa. Nap mint nap �j kih�v�sok el� kell �ll�tania �nmag�t, hogy alkalmass� v�lj�k a „minta” szerepre. Ennek a munk�nak elengedhetetlen r�sze a medit�ci�. A k�pz�sen „A tan�r bels� munk�ja” c�m� el�ad�ssorozat seg�ti a hallgat�kat ebben.

  A waldorf-pedag�gia feladat�nak tekinti a gyerekek eg�szs�ges fejl�d�s�nek el�seg�t�s�t. Ehhez a mindenkori fejletts�g�nek megfelel� kih�v�sok el� kell �ll�tani �ket. Meg kell ismerni a fizikai, a lelki �s a szellemi fejl�d�st egyar�nt. Tanulm�nyaim sor�n d�bbentem r� arra, hogy eddig ezt mennyire figyelmen k�v�l hagytam, illetve milyen keveset tudtam ezekr�l.

Mi alapj�n m�rik fel akkor �vod�s kor ut�n, iskol�ba ker�l�s el�tt, hogy val�ban iskola�rett-e a gyermek, illetve ha vannak hi�nyoss�gai, azok milyen ter�leten jelentkeznek?

Sz�mszer� m�r�sek, feladatlapoz�s, intelligencia h�nyados meg�llap�t�sa val�ban nem t�rt�nik. L�tezik viszont egy nagyon alapos megfigyel�se a gyermekeknek. Ez hat f�s csoportokban t�rt�nik. �gy a gyermek sz�m�ra kev�sb� ijeszt� �s jobban el�t�nnek a szoci�lis min�s�gek is. Az egy�ttl�t csoportos j�t�kokkal kezd�dik, melyek alkalm�val a gyerekek megismerkednek a t�bbiekkel, megtanulj�k egym�s nev�t. Majd egy mese k�z�s elj�tsz�sa sor�n alkalmuk van a megfigyel�k�nt jelenl�v� tan�roknak arra, hogy az iskola�retts�g fok�t megfigyelhess�k a gyerekeken. A mese megelevenedik, a gyerekek benne �lnek a t�rt�netben, a szerepl�iv� v�lnak �s k�l�nb�z� pr�bat�telek �ltal jutnak el a kir�ly sz�ne el�, ahol elnyerik meg�rdemelt jutalmukat. Mostant�l a „palot�ban” lakhatnak. De ennek az a felt�tele, hogy viszontags�gos �tjukat egy kr�nik�ban meg kell �r�k�teni�k. �gy elk�sz�l egy rajz is. A tapasztalatokat m�lyrehat�an megbesz�lik a jelen l�v� tan�rok �s ezut�n d�ntenek arr�l, hogy a gyerek elkezdheti-e a „palotabeli” �let�t.

Az �llami iskol�kban a teljes�tm�nyre �szt�nz�s fontos eszk�ze az �rdemjeggyel val� �rt�kel�s. A waldorfban ez nem l�tezik. Hogyan motiv�lhat�ak itt a tanul�k?

Minden iskola�rett gyermek �rdekl�dve, a tanul�s ir�nti v�ggyal �rkezik az iskol�ba. Ha leegyszer�s�ten�m a k�rd�st, azt mondhatn�m, hogy nincs m�s dolgunk, mint ezt az �rdekl�d�st fenntartani. Term�szetesen t�bb mint h�sz �ves tan�t�i gyakorlattal a h�tam m�g�tt tudom, hogy ez nagyon �sszetett feladat. Neh�z ezt �sszefoglalni, de a tapasztalataim �s a waldorf-pedag�giai tanulm�nyaim alapj�n azt tudn�m mondani, hogy fontos az �rtelmes tev�kenys�g, a ritmus. Ezt mi, feln�ttek is �t�lj�k nap mint nap. Nincs rosszabb, mint a kritikai l�gk�r, hiszen megmerev�ti az �rz�seinket. Fel kell oldani a b�ntudatot �s a lelkiismeret furdal�st, hiszen a j�akarat �s a nyitotts�g gy�gy�t�an hat. Az emberi kapcsolatok er�s�tik mindannyiunk �n-j�t, ez�rt ezzel lehet „k�r�lp�rn�zni” a gyerekeket. Sok�ig lehetne m�g folytatni, hogy mivel igyekszik a waldorf-iskola „�letben tartani” azt a term�szetes tud�s ir�nti v�gyat, ami minden kisgyermek �szt�n�s tulajdons�ga. Ha j�l „m�k�d�nk”, akkor k�pess� v�lnak arra, hogy felismerj�k saj�t lehet�s�geiket �s kibontakoztatva k�pess�geiket beilleszkedhetnek a t�rsadalomba.

A waldorf-pedag�gia nem csak intellektu�lis, hanem m�v�szeti �s szellemi m�dszer is. Hogyan viszi bele elveit a gyakorlatba?

A m�v�szetek, m�v�szi tev�kenys�gek elevenen �p�lnek be a waldorf-iskola �let�be. Hiszen „Rudolf Stiener sz�nd�kai szerint a tanterv harmoniz�l� hat�st fejt ki, amely kihat az eg�sz szervezetre, a test ritmusaira �s m�k�d�s�re is” / Tanterv/ Hangs�lyoznom kell itt is a tan�r �nmag�n v�gzett �lland�munk�lkod�s�nak fontoss�g�t. Fel kell �bresztenie mag�ban a megfelel� �rz�keket, hogy a gyerekeknek is kih�v�st tudjon ny�jtani, hogy ut�nz�sra m�lt�v� v�ljon �s �gy megfelel� m�don fejleszthesse l�nytagjaikat. Az iskola m�v�szeti nevel�s a k�vetkez� ter�leteken �lthet form�t: k�zimunka, k�zm�vess�g, rajz-fest�s, formarajz, �nek-zene, euritmia, dr�ma, m�v�szett�rt�net.

Volt koll�g�kkal milyen a viszonyod? Mennyire �rdekl�dnek az �j ir�nt?

Akivel csak munkahelyi kapcsolatom volt, azzal az iskol�b�l val� t�voz�sommal egyidej�leg minim�lisra cs�kkent a kommunik�ci�. A bar�ti sz�lak viszont nem szakadtak el, k�z�l�k t�bben �rdekl�dnek a waldorf-pedag�gia ir�nt, r�szt vesznek az alap�tv�ny �ltal szervezett rendezv�nyeken.

Mennyire neh�z ma felv�llalni, hogy a r�gi, a hagyom�nyos m�r nem el�g�t ki? Milyen �ra van ennek?

P�ly�m elej�t�l fogva „�szt�n�sen” igyekeztem a waldorf-pedag�giai elvekhez hasonl� m�don tan�tani. A teljes�tm�nycentrikus, a t�lz� intellektu�lis fejleszt�s, a rohan� temp�, mind-mind fesz�lts�geket keltettek bennem. Az antropoz�fi�val val� „tal�lkoz�som” megpecs�telte sorsomat. A gondolkod�sm�dom megv�ltoz�sa el�sz�r csak csodabog�rr� tett, majd elhat�rol�dtam, v�g�l kil�k�dtem a fenn�ll� „rendb�l”. Neh�z meg�l�s volt a h�tk�znapokb�l kiszakadni. A „l�g�res t�r”-szer� �llapoton �tseg�tettek azok az emberi kapcsolatok, amelyek fontoss�g�r�l m�r az el�bbiekben is sz�ltam. A d�nt�s meghozatala ut�n m�r minden k�nny�nek t�nik. �gy nevezem ezt, ahogy a waldorf-iskol�kban is h�vj�k a tan�rok az �j ciklus megkezd�se el�tti id�szakot, amikor felk�sz�lnek egy �j k�z�ss�g megsz�let�s�re. „Szabad �v”. Hogy milyen �ra van ennek? Ezen m�g nem gondolkodtam. Hittel �s bizalommal tekintek az elk�vetkezend� id�szak el�.

Tanulm�nyaid ut�n hogyan k�pzeled a tov�bbiakat? Mik a terveid?

Kilenc �v ut�n tal�n meg�rett a helyzet arra, hogy Tam�siban is l�trej�jj�n egy waldorf-iskola. Jelenleg ezen munk�lkodunk. Magyarorsz�gi viszonylatban kiv�lts�gos helyzet �llt el�, hiszen a v�ros vezet�i harminc �vre ingyenesen rendelkez�s�nkre bocs�tottak egy kiv�l� term�szeti adotts�gokkal rendelkez� volt iskola�p�letet. A sz�l�i k�r szervez�s�ben megh�vott el�ad�k r�szv�tel�vel t�bb rendezv�nyt siker�lt lebonyol�tani, a r�sztvev�k sz�ma �szrevehet�en n�vekszik, leend� sz�l�k, pedag�gusok is �rdekl�dnek az iskola ir�nt.

K�sz�nj�k a besz�lget�st, k�v�nunk sok sikert terveid megval�sul�s�hoz!