Szab� S�ndor git�rm�v�sz: ZENETAN�T�S WALDORF M�DON?

Miut�n a gyerek alkalmasnak t�nt a zenei k�pz�sre, elmagyar�ztam neki, hogy csak �gy jutunk valamire, ha rendszeresen �s szorgalommal gyakorolja a hangszert �s megtanulja mindazt, amit k�rek t�le. Felvil�gos�tottam arr�l, hogy itt oszt�lyz�s van, f�l�venk�nt k�telez� vizsga �s k�telez� hangverseny van, nem besz�lve a k�telez� szolf�zsr�l, ami elker�lehetetlen. A k�vetkez� �r�n m�r csak a rezign�lt �s kiss� megszeppent n�vend�kkel tal�lkozhattam.

Az els� �r�kon az esetek 80%-ban igen z�rk�zottnak t�ntek az ifj� n�vend�kek. Hetekbe telt, am�g olyan szintre jutott a kapcsolatunk, hogy oldottabb�, nyitottabb� v�ltak, �s elkezdhett�k az igazi munk�t. Pr�b�ltam elmagyar�zni nekik, hogy �n nem vagyok olyan, mint a matek- vagy a f�ldrajztan�r. �n nem fogom mindig azt k�rdezni, amit �ppen nem tudnak. Sokszor kellett eml�keztetnem �ket arra, hogy a zene�r�n a legrejtettebb �s legszem�lyesebb bels� tulajdons�gaikra lesz sz�ks�g, a lelk�k�n kereszt�l m�k�dik minden, ez�rt azt szeretn�m, ha nem tekinten�nek a t�bbi t�rgyat tan�t�khoz hasonl� szigor� tan�rnak, mik�zben persze ezen az �r�n is kem�nyen kell dolgoznunk.

A gyerekek hamar megkedveltek �s bizalommal voltak fel�m, azonban nem tudt�k megszokni a k�telez� szolf�zst, amin legt�bbsz�r semmi olyat nem tan�tottak vel�k, ami a hangszeres j�t�k tanul�s�t t�mogatta volna. �n m�r akkor �gy pr�b�ltam �ket kimenteni, hogy zeneirodalomra �rattam be �ket, ahol k�nnyebben tanulhat� lexik�lis anyagot kellett tanulniuk, a legfontosabb zeneelm�leti dolgokat pedig a git�r�r�n �n magam tan�tottam meg nekik.

Volt olyan, egy�bk�nt igen tehets�ges szorgalmas tan�tv�nyom, aki annyira ut�lta a szolf�zst vagy/�s a tan�rt, hogy v�gleg kiiratkozott a git�rr�l, �s abbahagyta a tov�bbi tanul�st. Mindig eszembe jut mindkett�nk felesleges energiapazarl�sa, � is dolgozott 5 �vig, �n is dolgoztam rajta 5 �vig, �s v�g�lis a szolf�zs eld�nt�tte a befektetet energia �s munka sors�t�. (Egy �vvel k�s�bb ez e gyerek mag�ntan�tv�nyk�nt visszaker�lt hozz�m �s saj�t mag�t is fel�lm�l� fejl�d�st mutatva az�ta is j�r hozz�m.)

A vizsg�kra val� k�sz�l�s gyakorlatilag fel�r�lte az idegeiket, hiszen a hangszert, amit valamennyire szerettek, m�g abb�l is vizsg�zniuk kellett. K�l�n szenved�st okozott n�h�nyuknak a k�telez� hangverseny, ahol 1-2 darabot a sz�l�k �s a t�bbiek el�tt el� kellett adni a sz�npadon minden f�l�v v�g�n. Akadt olyan gyerekem is, aki minden �r�n ott volt, viszonylag szorgalmas volt �s haladt is el�re, azonban a vizsg�kat �s a hangversenyeket mindig igyekezett elsum�kolni. Amikor nem siker�lt ez neki, akkor pedig leblokkolt, �s k�ptelen volt megnyitni mag�t annyira, hogy egy dalt elj�tsszon. Volt gyerek, aki az izgalomt�l el�jult, mert nem b�rta a stresszt. Persze kis sz�mban akadtak gyerekek, akikben az exhibicionizmus kell� m�rt�k� volt ahhoz, hogy a megnyilatkoz�st egyenesen �lvezz�k is.

Mindezek a tapasztalatok arra a k�vetkeztet�sre juttattak, hogy az �llami iskol�ban, az �gynevezett �oktat�si int�zm�nyben� nem lehet a l�lek finom rezd�l�sein alapul� m�v�szetet versenyist�ll�szer�en, �lland� stresszben �s verseng�sben hat�konyan oktatni. A legt�bb embernek sz�ks�ge van a muzsik�ra. A legt�bb emberrel lehets�ges megtan�tani a zen�t olyan alapvet� fokon, hogy az a saj�t egyszer� �nkifejez�s�v� v�lhass�k mindenf�le g�tl�sok n�lk�l. A g�tl�sok pedig az iskol�ban kezdenek ki�p�lni a fent le�rt k�r�lm�nyek k�z�tt. Akadnak kiv�teles idegrendszer� gyerekek, (az �gynevezett kiv�teles tehets�gek�) akik k�pesek el��r�sszer�en v�gigcsin�lni mindent, azonban valamit v�g�rv�nyesen elvesztenek ek�zben. Az �rz�kenys�g�ket. Ha a zene csak k�telez�en el��rt �s behajtott l�lektelen gyakorl�s �ltal, hideg inform�ci�k �s mozdulatok �sszes�gek�nt marad meg benn�k, akkor legfeljebb �idom�t�snak� nevezhet� az, amivel ezt el�rt�k. Lehet bel�l�k ak�r nagy m�v�sz is ilyen m�don, azonban a m�dszer elt�vol�tja, �s rossz ir�nyba misztifik�lja a zen�t a kev�sb� �ellen�ll� gyerekek k�r�ben.

A m�v�szvil�gban gyakran tal�lni idegileg gyenge, kiegyens�lyozatlan, depresszi�s, az eg�j�t kezelni nem tud�, kisz�m�thatatlanul �s sz�ls�s�gesen reag�l� m�v�szeket, akik mindezt a �mell�khat�st� m�g az iskolapadokban szedt�k fel a versenyszer�, nagyon kem�ny oktat�s ideje alatt. Amikor ilyenekr�l besz�lnek, sokszor azt is mondj�k, hogy amikor tanulni kezdett m�g norm�lis volt�.

A hangszertanul�sr�l �n azt gondolom, hogy csak akkor lehet b�rmilyen szintet is el�rni benne, ha azt szeretettel �s k�v�ncsis�ggal csin�lja valaki. Ezt a hagyom�nyos oktat�s nem veszi figyelembe, csak az el��rt eredm�nyeket l�tja �s k�veteli. Aki nem felel meg, az ak�r ut�lhatja is. Kod�ly �lma � �A zene mindenki� � sajnos egyre t�volodni l�tszik. A zene els�sorban az�rt nem lehet mindenki�, mert minden m�s gyakorlati t�rgyhoz hasonl� k�vetelm�nyrendszerbe, �s s�m�kba burkolva tan�tj�k. Ami j�l m�k�dik a matematika-oktat�sban, az sosem fog j�l m�k�dni a zeneoktat�sban. M�r csak az�rt sem, mert az agynak �ppen ellenkez� f�ltek�je foglalkozik a zenei �lm�nyekkel, mint a matematikai m�veletekkel.

Az iskol�kban nincs semmilyen t�rgy, ami k�zvetlen�l az ember �lelk�t� venn� kezel�sbe, b�r ilyen lehetne a rajz �s a zene, vagy b�rmilyen m�v�szet. De az ilyen t�rgyakat ink�bb racion�lis s�kon oktatj�k. A finom lelk� �rz�keny ember ide�ja kifejezetten k�ros a mai t�rsadalomban, mert azt mondj�k, hogy nem tud felk�sz�lni az �let �ltal tartogatott h�tk�znapi konfliktusok kezel�s�re, �s nem �llja meg a hely�t, stb. A t�rsadalmi probl�m�k, �s glob�lisabban a civiliz�ci� �sszes probl�m�ja itt keresend�, azaz t�l sok az �rz�ketlen, �rzelmi �s spiritu�lis intelligenci�val nem kell� m�rt�kben rendelkez� ember. A mai vil�g csak a racion�lis intelligenci�t prefer�lja �s ismeri el, azaz csak �megfelel�en k�pzett teny�szegyedeket� tud alkalmazni. (L�sd IQ tesztek�)

Mindenekel�tt a Waldorf-iskol�ba j�r� gyerekek �igazi gyerekek�, azaz nem �s�r�ltek� oly m�rt�kben, mint a nem Waldorfba j�r�k. A s�r�l�s itt sz�momra azt jelenti, hogy t�ls�gosan kor�n beavatt�k a feln�tt, �eleve s�r�lt� vil�gba.

Nyitottak �s nem f�l�nkek, nem t�nnek z�rk�zottnak, t�bbsz�r mosolyognak, �s t�bbet, annak ellen�re, hogy itt is akad n�h�ny probl�m�sabb gyerek. Kifejezetten ked�lyesebbek.

L�nyegesen k�v�ncsibbak, mint a nem Waldorfosok, legal�bbis a zene ter�let�n ezt tapasztaltam.

Gyakorlatilag azonnal bar�ti kontaktusba tudtam vel�k ker�lni, ami nagym�rt�kben seg�tett abban, hogy a kezdeti neh�zs�geiket (k�zmozg�s, hangok megtanul�sa, stb.) egy�tt legy�zz�k.

A sz�l�k hozz��ll�sa valamelyest t�bb gondoskod�st �s �rdekl�d�st mutat, �s �k is kedvesebbek, ked�lyesebbek.