A Steiner �ltal alap�tott Waldorf-iskola 12 �vfolyamos egys�ges iskola, amelyben nem t�rt�nik �rtelmi k�pess�gek alapj�n val� elk�l�n�t�s. Felfog�sa szerint ugyanis a gyermeki szem�lyis�g optim�lis fejl�d�se csak �gy val�sul meg. Mindenki egyedi, csak r� jellemz� tulajdons�gokkal rendelkezik, az iskola feladata ezeknek a min�l teljesebb kibontakoztat�sa. A Waldorf-iskola nem ad �llami �retts�git, ez�rt az arra t�rekv� fiatalok sz�m�ra a 12+1. �v az �retts�gire val� felk�sz�l�st szolg�lja.
A Waldorf-iskol�k a sz�l�k-tan�rok-tanul�k egy�ttm�k�d�s�re alapozva, legt�bbsz�r egyes�leti form�ban m�k�dnek. A 12 �vfolyamos iskol�hoz �ltal�ban �voda �s n�ha gy�gypedag�giai int�zet is kapcsol�dik. A fenntart�s k�lts�geit a sz�l�k �ltal befizetett differenci�lt tand�j, esetleg �llami t�mogat�s fedezi. Az iskol�k ir�ny�t�s�t a sz�l�i �s tan�ri test�let kollegi�lis alapon v�gzi. A legf�bb f�rum a hetente megtartott, a l�nyeges szervezeti, de els�sorban pedag�giai-pszichol�giai, aktu�lis nevel�si k�rd�sekkel foglalkoz� tan�ri konferencia, ami egyben a tov�bbk�pz�s egyik legf�bb form�ja.
Az iskolai nevel�s legfontosabb szem�lyis�ge az oszt�lytan�t�, aki az 1-8. oszt�lyig a napi f� oktat�si id�ben (a reggel els� 2-3 �r�ja) a f� t�rgyakat tan�tja, �gy nyolc �ven �t naponta hossz� id�t t�lt egy�tt di�kjaival. Ez nem csup�n a gyermek-tan�t�, hanem a tanul�k egym�s k�z�tti kapcsolat�ra is nagy hat�ssal van. Az �lland�s�g, ism�tl�d�s, a biztons�got ny�jt� viszonyul�si lehet�s�gek gyakorl�sa nagym�rt�kben el�seg�ti a Waldorf-iskol�kra jellemz� bens�s�ges, csal�dias oszt�ly- �s iskolai l�gk�r kialakul�s�t. Az oszt�lytan�t� oszt�lya �sszet�tel�nek meghat�roz�sakor figyelembe veszi a fi�k-l�nyok ar�nysz�ma mellett az egyes temperamentumt�pusok eg�szs�ges ar�ny�t is. Ez ugyanis el�mozd�tja a megfelel� oszt�lykoh�zi� l�trej�tt�t a k�z�s munkav�gz�s sor�n.

V.1. A nap ritmusa

Minden gyermek �brenl�t �s alv�s, befogad�s �s felejt�s ritmusa szerint �l. Ha az �rav�zlatok �s a tantervek kialak�t�s�n�l figyelembe vessz�k a nap ritmus�t �s az �v forg�s�nak nagyobb egys�geit, akkor m�ris kit�nnek a Steiner-f�le nevel�sm�v�szet m�dszertani saj�toss�gai:

• Figyelembe veszi a gyermek napi ritmus�t
• Az id�szakaszos (epoch�lis) tan�t�s er�s�ti az �sszpontos�t�-k�szs�get
• A m�v�szeti �gak gyakorl�sa az akarat iskol�ja
• A kimondott sz� hat�ssal van az �rzelmi �letre.

A gyerekeknek olyan elvek alapj�n �ll�tj�k �ssze a vegyes �rarendet, amelyek k�rosan hatnak a gyermek �sszpontos�t� k�szs�g�re. A Waldorf-iskol�kban igyekeznek minden napot organikusan fel�p�teni. A gyermek reggel a legfog�konyabb a gondolkod�sra. A tan�t�s �pp ez�rt azokkal a t�rgyakkal kezd�dik, amelyekben k�l�n�sen fontos szerepet kap a meg�rt�s, a gondolkod�s �s a k�pzetalkot�s. Minden t�rgyat n�h�ny h�ten �t reggelenk�nt, mint f�t�rgyat tan�tanak, ez egy nagyobb tan�t�si egys�g, �gynevezett "id�szakasz". A harmadik �r�t�l k�vetkeznek sorban azok a tant�rgyak, amelyekben l�nyeges a ritmikus ism�tl�s. Ilyenek az idegen nyelvek, az euritmia �s a torna, a zene �s a vall�soktat�s. A d�lel�tt k�s�bbi szakasz�ban vagy d�lut�n ker�l sorra a k�zimunka, bark�csol�s, kert�szked�s �s a term�szettudom�nyos k�s�rletez�s. Teh�t az ism�tl�-gyakorl� �r�k ut�n j�n el az ideje a m�v�szi vagy gyakorlati foglalkoz�soknak. A h�zi feladatok is hasonl� jelleg�ek: c�ljuk a begyakorl�s, valaminek az elk�sz�t�se, k�szs�gek elsaj�t�t�sa. Az iskola a napirendet nem a tan�rok ig�nyei �s k�nyelmi szempontjai szerint igyekszik �ssze�ll�tani, hanem els�sorban a gyerekek term�szetes napi ritmus�t veszi figyelembe.
Ha t�l hossz� id�t sz�nunk a gondolkod�snak, a gyerekek elf�radnak. Az �t�l� �rz�st�l, az akaratot mozg�s�t� tev�kenys�gt�l viszont �jra akt�vak lesznek. A tan�rnak k�l�n�sen az als� oszt�lyokban kell a fejl�d�sben l�v� szervezet eg�szs�gi szempontjaira �gyelnie.

Rudolf Steiner kihangs�lyozta, hogy a tan�r k�l�nleges figyelmet kell szenteljen a felejt�snek, mert ez hozz�tartozik az eg�szs�ges oktat�shoz s az anyag feldolgoz�s�hoz. Az alv�s nem t�rli ki tudatunkb�l azt, ami foglalkoztat benn�nket, ink�bb �talak�tja �s vil�gosabb� teszi. A "felejt�s" valamennyire rokon �rtelm� az ,,em�szt�ssel", ami az �telt er�v� �s k�pess�gg� alak�tja �t, de term�szetesen ebben ez esetben tud�sr�l van sz� Ez minden k�zm�ves tev�kenys�gn�l nyilv�nval�: ha minden egyes mozdulatot tudatosan kellene ir�ny�tanunk, akkor sohasem jutn�nk el arra a fokra, amikor m�r k�nnyedebben �s �gyesen b�nunk a szersz�mmal. �s ugyan�gy m�k�dik az �r�s is, csak akkor tudunk folyamatosan �rni, ha "elfelejtett�k", hogyan tanultuk meg r�gen egyenk�nt a bet�ket. Ha k�ptelenek vagyunk felid�zni valamit, akkor nem volt el�g az �rdekl�d�s, amikor �szlelt�k vagy �t�lt�k, s �gy nem tudta bele�sni mag�t a tudatunkba. Az eml�kezet �bren tart�s�ban �s a k�pess�gek elsaj�t�t�s�ban ugyanolyan d�nt� szerepe van a helyes felejt�snek, mint m�s t�ren a pontos felid�z�snek.

A reggelente, az els� k�t �r�ban tan�tott f�t�rgyat el�k�sz�ti az �ra "ritmikus r�sze", amely az als� oszt�lyokban hosszabb id�t, ak�r h�sz percet is ig�nybe vehet. Feladata, hogy fel�bressze a gyerekeket, �sszekov�csolja az oszt�lyk�z�ss�get, �s r�hangolja �ket a tan�t�sra.

A gyerekek ilyenkor furuly�znak, �nekelnek, szavalnak, az els� oszt�lyokban ritmusgyakorlatokat v�geznek tapssal, l�bdobog�ssal, besz�dgyakorlatokkal fejlesztik besz�dk�szs�g�ket. Ezut�n �tism�tlik az el�z� napi anyagot, levonj�k az erk�lcsi tanuls�got, �sszefoglalj�k, mit tanultak err�l vagy arr�l. A l�nyeg �ttekint�s�b�l k�vetkezik a tov�bbl�p�s, a tan�r sz�nesen �s k�pszer�en mes�l, tekintettel van a gyerekek v�rm�rs�klet�re, s�r�ti �s oldja a fesz�lts�get, a gyerekek sz�m�ra �lm�nyszer�v� teszi a tan�t�st �s tanul�st. Ezek ut�n akt�v cselekv�s k�vetkezik. Le�r�ssal, �sszefoglal�ssal vagy rajzokkal �r�k�tik meg az anyagot az �ppen soros f�t�rgy f�zet�ben. Az �ra elbesz�l�ssel v�gz�dik, aminek anyaga oszt�lyr�l oszt�lyra v�ltozik, de eg�sz �vben jellemz� egy-egy �vfolyamra. Az els� oszt�lyokban mes�t mondanak, azut�n mond�kat �s legend�kat, bibliai t�rt�neteket, k�s�bb a germ�n mitol�gia esem�nyeit, v�g�l a g�r�g h�smond�kkal �s az istenek t�rt�neteivel ismertetik meg a gyerekeket.

V.2. Az id�szakaszos - epoch�lis - oktat�s

Az els� oszt�ly tan�t�si id�szakaszai m�g hossz�ak �s nem t�l differenci�ltak. Formarajz, mes�k a term�szetr�l, az �vszakokr�l, k�zvetlen �s t�gabb k�rnyezet�kr�l, �r�s, olvas�s, sz�mol�s v�ltakoznak a tan�r �ppen aktu�lis bels� meg�rz�se szerint. K�s�bb m�r egyre ink�bb elv�lnak egym�st�l a h�rom-n�gy hetes oktat�si id�szakaszok, amelyekben mindig annyit v�geznek el egy-egy tant�rgy anyag�b�l, amennyi a gyerekeknek megadja az �rz�st, hogy el�rtek valamit: �gy k�veti egym�st az anyanyelv, t�rgy �s k�rnyezetismeret (k�s�bb f�ldrajz, �llattan, embertan, n�v�nytan, k�zettan, fizika, k�mia, t�rt�nelem, sz�mtan, m�rtan stb.).

Az egyes id�szakaszokat - epoch�kat, a sz� a g�r�gb�l sz�rmazik �s korszakot jelent - gyakorlatok, sz�beli �s �r�sbeli fogalmaz�s eg�sz�tik ki, ezek adj�k meg a gyermeknek az el�gedetts�g �rz�s�t, hogy m�r tudnak valamit - vagy ezek sarkallj�k, hogy szorgalmasabb legyen, t�bbet gyakoroljon.

Az epoch�lis tan�t�sban egy-egy tant�rgy �vente �ltal�ban csak k�tszer ker�l sorra, a gyerekeknek van idej�k felejteni. Az elfelejtett tud�s felsz�nre hoz�sa �s f�leleven�t�se is fontos szerepet j�tszik abban, hogy az ismeret k�pess�gg� fejl�dj�k. A r�gebben megtanult, lez�rt anyagr�szt ism�tl�skor a gyerekek sokkal �rettebben adj�k el�, mintha id�k�zben �j k�szs�gek �bredtek volna benn�k. Ez a tan�t�si m�dszer, nagy m�rt�kben koncentr�lja �s aktiv�lja a gyerekek �rdekl�d�s�t, nyugodt �s fegyelmezett tev�kenys�gre szoktatja, ami igen fontos egy olyan korban, melyre a sz�tsz�rts�g �s az ingerek t�l�rad�sa a jellemz�.

V.3. A m�v�szetek gyakorl�sa

Az als�bb oszt�lyokban minden tant�rgyban helyet kap a fest�s, rajzol�s, gyurm�z�s, zene, szaval�s �s kis jelenetek elj�tsz�sa. A Waldorf-iskol�k nem k�sz szakembereket akarnak k�pezni a 12 �v alatt, hanem sokoldal�an m�velt, �rdekl�d� embereket, akik majd helyt�llnak �s kitartanak v�lasztott szakm�jukban is. "Kis m�v�szek" kiteny�szt�se egy�ltal�n nem c�lja az iskol�nak. A m�v�szetek gyakorl�s�ra eg�szen m�s okb�l van sz�ks�g a Waldorf-pedag�gia elvei szerint.

Ha az ember m�v�szi, m�v�szeti tev�kenys�get folytat, akkor eg�sz szem�lyis�g�t beleadja abba, amit csin�l. Mindezek a m�v�szi gyakorlatok �s alkot�sok az akaratot er�s�tik. A feln�tt b�rmit v�laszthat, amivel er�s�ti az akarat�t, a gyermeknek kell, hogy az a valami sz�p is legyen, mert egy �r�mtelen feladattal m�g nem birk�zik meg. A tan�r tan�csai �s figyelme a gyermek alkot� tev�kenys�ge ir�nt meg�j�tja �s elm�ly�ti a tan�tv�ny munkakedv�t.

V.4. Az eleven sz�

Gyakran hallani, hogy "id�n fantasztikus j� tan�rt kaptunk, soha annyit nem tanultam, mint t�le" - vagy "ki nem �llhatom azt az alakot, m�r a tant�rgy�t is megut�ltam, nem is tanulok n�la semmit." Ez a t�rv�nyszer�s�g az als� oszt�lyokban nagy �ltal�noss�gban is �rv�nyes, �s a gyermek l�ny�b�l fakad. A technikai seg�deszk�z�k �s a tank�nyvek �nmagukban keveset �rnek, ha a legf�bb t�nyez�, a j� tan�r hi�nyzik.

A Waldorf-iskol�kban nagyon is komolyan veszik ezt a t�rv�nyszer�s�get. A tan�r a gyerekek �rdekl�d�s�t �nmag�r�l a tananyagra ir�ny�tja. Mindenekel�tt azonban sz�molnia kell ezzel a jelens�ggel, �s ki kell akn�znia. A Waldorf-pedag�gi�ban olyan nagy jelent�s�get tulajdon�tanak az eleven sz�nak, hogy az als� oszt�lyokban egy�ltal�n nem haszn�lnak tank�nyvet, �s a k�s�bbiekben is ker�lik, amennyire lehet.
Term�szetesen szerepelnek kieg�sz�t� olvasm�nyk�nt k�nyvek is a f�t�rgy anyaga mellett, de lehet�leg olyan munk�k, melyeknek tudom�nyos vagy m�v�szi �rt�ke van. Az idegennyelv-oktat�sban is n�lk�l�zhetetlenek az olvas�k�nyvek, de itt is sz�vesebben t�maszkodnak az �r�k �s k�lt�k eredeti sz�veg�re.
A tan�r �letteljes magyar�zata lehet�v� teszi, hogy k�l�nb�z� tehets�g� �s m�s-m�s �rdekl�d�s� tanul�k is egy�ttm�k�djenek. A Waldorf-tan�r megtanulta m�r, hogy mihelyt bel�p az oszt�lyba, a k�sz�b�n hagyja mag�n�let�nek terheit, �s csakis a gyerekekre �s a megbesz�lend� anyagra figyeljen. Ha ezzel az elt�k�lts�ggel l�t munk�hoz, ihletet kap valami k�ls� forr�sb�l, s lesz ereje hozz�, hogy az �r�t v�ltakozva hol elm�ly�lt komolys�ggal, hol humorral, fesz�lts�ggel �s oldotts�ggal t�ltse meg, s hogy hol feszesebben mag�hoz l�ncolja, hol pedig laz�bbra engedje a tanul�k eg�sz�t megmozgat� �rdekl�d�st.

A serd�l�koron innen l�v� gyermeknek sz�ks�ge van er�s lelki hat�sokra, a k�pess�gre, hogy �t�l�ssel hatoljon be olyan �sszef�gg�sekbe, melyek m�g k�v�l vannak a l�t�k�r�n, mert csakis �gy fejl�dhet ki a vil�g ir�nti �rdekl�d�se. Ha a tan�r maga k�pes t�lz�sokt�l mentesen, de �rzelemgazdagon �t�lni valamit akkor k�pes lesz a gyerekek �rzelmi �let�t is fejleszteni. A lelkes tan�rt lelkes di�kok veszik k�r�l.

V.5. A k�nyvekkel �s az epoch�lis f�zetekkel v�gzett munka

M�r az �t�dik-hatodik oszt�lyban tarthatnak a gyerekek kisel�ad�sokat saj�t egy�nis�g�kre szabott feladatok alapj�n. A hetedik-nyolcadik oszt�lyban a tanul�k maguk v�lasztotta t�m�r�l egy-egy nagyobb el�ad�st tartanak. �m egy oszt�lyban sem t�maszkodnak tank�nyvekre, mert a tank�nyv, mely el��rja egyik fejezet elv�gz�s�t a m�sik ut�n, sokkal egyoldal�bb, mint a tan�r k�tetlen el�ad�sa.
Van tank�nyv�k, de azokat a tanul�k saj�t maguk k�sz�tik. Az �gynevezett epoch�lis f�zetekben gy�jtik �ssze az egyes tan�t�si id�szakaszok v�zlat�t �s tanuls�gait. A sz�veget a 8. oszt�lyig �ltal�ban a tan�r dikt�lja vagy az oszt�ly dolgozza ki. Az illusztr�ci�kat teljes eg�sz�ben a gyerekek k�sz�tik, a tan�r v�zlatot vagy egyes mot�vumokat rajzol csak a t�bl�ra. A 8. oszt�ly ut�n jelennek meg a f�zetekben az els� �n�ll� munk�k, majd k�s�bb az �ra anyag�nak az �sszefoglal�s�t egy�nileg oldj�k meg a di�kok.

V.6. A m�v�szeti foglalkoz�sok szerepe

Egy m�v�szeti �g gyakorl�sa olyan probl�m�k el� �ll�t benn�nket, mint amilyenekkel k�rnyezet�nkben is tal�lkozunk.

Egy m�v�szeti �g gyakorl�sa k�zben semmit sem lehet rutinb�l csin�lni. A koncentr�ci� sz�les sk�l�ra terjed ki. Szeg�nyes lett az �let�nk olyan fizikai cselekedetekben, melyeket teljes testi-lelki odaad�ssal kellene v�gezn�nk.

V.6.1. A gyerekek �s a m�v�szet

A gyerekekn�l m�g szorosan �sszetartoznak a testi �s lelki jelens�gek. A feln�tt igyekszik pal�stolni �rzelmeit, m�g ha ez nem siker�l is mindig. A gyerek �szt�n�sen az ellenkez�j�t teszi: toporz�kol, ha d�h�s, �s ugrik egy nagyot, ha �r�l valaminek.
Ha lehet�v� tessz�k a gyermeknek, hogy m�v�szi tev�kenys�ggel kifejezze az �rzelmeit, akkor legalapvet�bb v�gyainak enged�nk szabad utat. A m�v�szet alkot valamit, �s nemcsak a t�rgyak vil�g�ban, hanem a l�lekre is k�zvetlen hat�ssal van. N�mely m�v�szi feladat olyan bels� magatart�st k�vetel az embert�l, amelyre �szt�n�sen sohasem lenne k�pes.

A m�v�szi tev�kenys�g igen m�ly �s maradand� nevel� hat�ssal van a gyermekre. Legm�lyebben azok a szok�sok �s cselekv�smint�k maradnak meg benn�k, melyek az ut�nz�s korszak�ban alakultak ki. Ami megmaradt, azon nemigen lehet m�r v�ltoztatni. Ide tartozik p�ld�ul a k�lvil�g �s a t�bbi ember ir�nt tan�s�tott pozit�v vagy negat�v alap�ll�s.

Mint nevel�k, ahhoz seg�thetj�k hozz� a gyermeket, hogy �rdekl�d�ssel fogadjon minden benyom�st, ami a k�lvil�gb�l �ri, foglalkozzon vele, �s igyekezz�k form�lni, alak�tani. A m�v�szetekkel val� foglalkoz�s a leghat�konyabb eszk�z ennek az alapmagatart�snak a fejleszt�s�re, hiszen ez tan�tja meg r� az embert, hogy egy sz�m�ra fontos probl�m�t minden lelki �s szellemi adotts�ga bevet�s�vel igyekezz�k megoldani. Ez alapozza meg a gyermeknek azt a k�pess�g�t, hogy sokoldal� �rdekl�d�s�nek eleget tegyen �s azt fejlessze.

A pedag�gia �s a nevel�s legfontosabb feladata - legyen sz� ak�r hagyom�nyos, ak�r waldorf rendszer� pedag�gi�r�l - hogy olyan k�pess�geket alak�tsunk ki a r�nk b�zott gyermekekben, amelyekkel eg�sz tov�bbi �let�ket tartalmass� �s �rt�kess� tehetik.

V.6.2. Euritmia

Az euritmia a nyelv hangz�ira, vagyis a mag�n- �s m�ssalhangz�kra �p�l� m�v�szet.
A meghat�roz�an mag�nhangz�kb�l �ll� szavak bels� �lm�nyeinket, hangulatainkat fejezik ki: ah, �, au, hej stb. Azok a szavak, melyekben t�ls�lyban vannak a m�ssalhangz�k, j�l �rz�keltetik a k�lvil�g egyes esem�nyeit: cs�rren, sziszeg, mormol, toccsan stb. A hangut�nz� szavakban teh�t mindig a m�ssalhangz� domin�l, mint a fenti p�ld�k is mutatj�k.

Minden mag�nhangz�nak �s minden m�ssalhangz�nak megvan a maga mozdulatbeli kifejez�se. Az euritmia teh�t l�tv�nyk�nt megjelen�tett besz�d �s �nek - olyan m�v�szeti �g, amely kor�bban nem l�tezett, s amely Rudolf Steiner lelem�nye. Szavalat �s zene k�pezi alapj�t, sz�npadi el�ad�inak is az �l� sz� vagy a zene szolg�ltat k�s�retet.
A sz�npadi euritmia mellett a pedag�giai euritmia is jellegzetes tant�rgya minden Waldorfiskol�nak.

Az euritmia jelent�s�ge

Amikor bele�lj�k magunkat az egyes hangokba �s hangzatokba, s euritmikus mozdulatokk� alak�tjuk �ket, akkor olyan tev�kenys�get folytatunk, amely test�nk �s lelk�nk �sszes er�it mozg�s�tja, �pp ez�rt nincs m�g egy ter�lete az oktat�snak, ahol ilyen t�k�letesen megval�sulhatna a test �s l�lek egy�ttes fejleszt�se, ami a Waldorf-pedag�gia egyik legalapvet�bb c�lja.

Rudolf Steiner egyik el�ad�s�ban ezt mondta:

"az euritmi�n edzett akarater� v�gigk�s�ri az embert eg�sz �let�n, m�g m�s akaratfejleszt� m�dszerek hat�sa id�vel elhalv�nyulhat".

V.7. A nyelv

A Waldorf-iskola arr�l h�res, hogy lassan halad az �r�s-olvas�s oktat�sban, matematik�b�l mindj�rt t�bbet k�vetel, mint m�s iskol�k - s k�t idegen nyelvet kezd tanulni az als� oszt�lyos.

Nagyon fontos m�dszertani k�rd�s lehet az idegennyelv-oktat�sban, hogy direkt m�dszerrel tan�tsunk-e nyelvet, ami az ut�nz�sra �p�l, vagy legyen a hangs�ly a nyelvtanon, mondatelemz�sen, ford�t�si gyakorlatokon? Ezt Rudolf Steiner is elemezte, �s kidolgozta a maga m�dszer�t m�g az el�tt, hogy a nyelvtan�rok vit�zni kezdtek a k�tf�le ir�nyzatr�l.

V.7.1. Idegen nyelvek m�r az els� oszt�lyt�l

Az els� h�rom oszt�lyban m�g szoros kapcsolatban vannak a tanul�k k�rnyezet�kkel, �s az ut�nz�s m�g mindig term�szetes megnyilv�nul�si form�ik k�z� tartozik. Mindezt figyelembe v�ve nyilv�nval�, hogy ennek a korcsoportnak kiz�r�lag direkt m�dszerrel lehet nyelvet tan�tani. A 9. �v ut�n gy�keres v�ltoz�s t�rt�nik a gyermekben , s ekkor m�r �rett arra, hogy az idegen nyelvet mint a k�lvil�g r�sz�t fogja fel. Itt van az ideje annak, hogy az addig �szt�n�sen begyakorolt besz�dfordulatokban tudatosan felismerje a nyelvtani szab�lyokat.

M�g valami indokolja a korai kezd�st: ilyenkor a gyermeki l�lek rendk�v�l fog�kony az �l� sz�ra, ezen kezd gondolkodni tanulni, ezt a fel�bred�st m�g csak fokozza az idegen nyelv. Besz�dszervei is olyan rugalmasak m�g, hogy k�nnyen idomulnak az idegen szavak kiejt�s�hez, a nyelv dallam�hoz, s �gy nem esik majd nehez�re, hogy "j� kiejt�ssel" adja vissza a hallottakat.

N�h�ny gyakorlati p�lda

Angol�ra az els� oszt�lyban. A gyerekek k�rben �lnek a f�ld�n, egy-egy �llatot k�pvisel mindegyik : the mouse, the lion, the bear, the swallow stb. A tan�rn� �l�re �ll�tva megp�rget egy t�ny�rt, s egy �llatnevet ki�lt. Aki az illet� �llat nev�t kapta mag�ra kell ismerjen, el kell kapnia a t�ny�rt, miel�tt m�g eld�l. M�sik p�lda: Egym�s ut�n sz�l�tj�k a gyerekeket, hogy hajtsanak v�gre egy feladatot, amit term�szetesen angolul mondtak nekik: ker�lje meg a padot, �rintse meg a f�gg�nyt, menjen ki �s hozzon egy piros sapk�t, ugr�ljon f�l l�bon, jobb keze kisujj�t tartsa a bal f�l�hez stb. Kezdetben a tan�rn� mozdulatokkal seg�ti a meg�rt�st, k�s�bb a gyerekek m�r annyi mindent meg�rtenek, hogy a megt�veszt� mozdulatok sem vezetik f�lre �ket. Ha a tan�rn� szigor�an az ablakra mutat �s azt mondja: "Menj oda az ajt�hoz!", a gyerek a kimondott sz�nak engedelmeskedik. Besz�lget�st is folytathatnak p�ld�ul a r�gyez� f�kr�l az ablak el�tt, vagy j�tszanak valamit �s k�zben �nekelnek. Az �r�t egy kis t�rt�nettel vagy mes�vel fejezik be, ami lecsillap�tja a ked�lyeket.

V.7.2. A nyelvtan jelent�s�ge

Az ige minden sz�fajta k�pvisel�j�nek tekinthet�, mert a leg�l�bb �s legakt�vabb a szavak k�z�tt, �gy a nyelvtanoktat�st is a legjobb az ige szerep�nek az �rz�keltet�s�vel kezdeni. A negyedik �s �t�dik oszt�lyban megtanulj�k a gyerekek az igeid�ket �s igem�dokat, s az ig�k k�l�nb�z� fajt�it, majd a t�bbi sz�fajt is. Az oktat�s elve az, hogy a gyerekek mindig �jabb p�ld�kon gyakoroljanak, a szab�lyokat �rj�k le a munkaf�zetbe �s tanulj�k meg k�v�lr�l, min�l egyszer�bb megfogalmaz�sban.
Nem szabad, hogy t�l sok id�t �ldozzunk a nyelvtannak, mert unalmas t�rgynak tekinthet�, ink�bb arra kell t�rekedn�nk, hogy minden �r�n kiemelj�nk az �l� besz�db�l egy-egy nyelvtani jelens�get, azt tudatos�tsuk �s gyakoroltassuk.
Azoknak a fiatal feln�tteknek, akikben sohasem tudatosultak anyanyelv�k jelens�gei, mindig is bizonytalan �s t�tova lesz a fell�p�s�k, hat�rozatlanok a megnyilv�nul�sai. A nyelv tudatosul�sa, tart�sa az eg�sz szem�lyis�get megv�ltoztatja, mert er�s�ti az �nbizalmat.

V.7.3. Az anyanyelv

Gyakran lehet hallani, hogy gyeng�l a nyelv�rz�k, s ez nemcsak a gyerekekre, hanem a feln�ttekre is �rv�nyes. A nyelv�rz�k roml�sa legf�k�ppen abban mutatkozik meg, ahogy a gyerekek az anyanyelv�ket �s az idegen nyelveket haszn�lj�k.
A finn Erwin Gripenberg �r le egy �rdekes esetet, amelynek Sv�dorsz�gban volt tan�ja egy villamoson. Ott �lt egy 15-16 �ves fi�, kort�rsainak k�r�ben, �s el akarta mes�lni annak a filmnek a tartalm�t, melyet l�tott. Az �sszef�gg�sekb�l a f�ltan� sz�m�ra kider�lt, hogy a V�r�s Pimpernelnek a francia forradalom idej�n v�gbevitt h�stetteir�l van sz�.

"�m hi�ba k�rdezgett�k t�rsai, a fi� k�ptelen volt elmes�lni a film tartalm�t. N�h�ny gy�molatlan k�s�rlet ut�n el is hallgatott, an�lk�l, hogy b�rmif�le t�mpontot adott volna bar�tainak arr�l, mit is l�tott. Szavaib�l m�g annyit sem lehetett kih�mozni, vajon boh�zat, v�gj�t�k, h�bor�s film vagy valami m�s kalandfilm volt-e. Az sem tiszt�z�dott, hogy happy enddel fejez�d�tt-e be vagy sem. Ott �lt h�t ez a fiatal fi� a benne rekedt �lm�nnyel, amit senkivel sem tudott megosztani. Divatos �lt�z�ke �s j� k�lseje sem k�rp�tolta szemmel l�that�an az�rt, hogy valamiben nyilv�nval�an kudarcot vallott."

Nemcsak a gyerekek egy�ni sorsa, de a kult�ra szempontj�b�l is nagyon fontos, hogy fejlessz�k nyelv�rz�k�ket s ezzel a lelki �lm�nyek ir�nti fog�konys�gukat, s hogy megtan�tsuk �ket �rnyaltan kifejezni gondolataikat. Ha nem tudunk besz�lni egym�ssal, akkor le kell mondanunk az emberhez m�lt� �letr�l is.
A nyelv tan�t�sa, �pol�sa, tudatos�t�sa �s megszerettet�se az iskol�nak az egyik legalapvet�bb feladata.

V.8. Differenci�lt vall�soktat�s

Sokan �gy gondolj�k, hogy a kisgyermekeket nem szabad semmif�le vall�si nevel�sben r�szes�teni. Sok sz�l� elve az, hogy hadd d�nthessen k�s�bb gyermeke saj�t maga arr�l, vall�sos akar-e lenni avagy sem.

Ez az elj�r�s azonban �ppen az ellenkez�j�t �ri el: ez a szabads�g nem fog megval�sulni. A gyermekek term�szetesen nem fogj�k k�rhoztatni sz�leiket, hiszen fogalmuk sincs r�la, mi az, amiben sohasem lesz r�sz�k.

V.8.1.A vall�s ir�nti fog�konys�g

A gyermek hajlamait �polni kell ahhoz hogy kibontakozzanak �s k�pess�gekk� v�ljanak. Igen jelent�sen befoly�solhatj�k a sz�l�k gyermek�k �rtelmi fejl�d�s�t, m�ghozz� egy�rtelm�en pozit�van, ha az els� �let�vek sor�n sokat j�tszanak, f�k�nt pedig besz�lgetnek vel�k.

Rengetegen vannak, akik vall�silag k�z�mb�sek, de akadnak olyanok is, akik hi�ny�rzetr�l panaszkodnak. Kiel�g�tetlens�g�k oka az, hogy nevel�s�knek ezen a ter�let�n mulaszt�s t�rt�nt. Senki sem �ll�thatja, hogy az, ha a kisgyermek furuly�zni vagy �nekelni tanul, �sszeegyeztethetetlen volna k�s�bbi szabad v�laszt�s�val. �pp ellenkez�leg, az egyetlen, ami ezt a szabad v�laszt�st biztos�tja, ha a gyermek m�r eg�szen kor�n az �let term�szetes jelens�g�nek �rzi az �nekl�st �s a muzsik�l�st. Hivat�sos vagy amat�r zen�sz is csak akkor v�lhat bel�le, ha kifejl�d�tt az a k�pess�ge, hogy befogadja, s �gyess�ge, hogy maga is j�tssza a zen�t. Ha id�ig eljutott, akkor m�r szabadon eld�ntheti, k�v�n-e hangversenyre menni vagy zen�lni.
A vall�s k�rd�s�ben a k�l�nbs�g csak annyi, hogy az ember �let�nek gyakorlati alak�t�s�t sokkal d�nt�bben befoly�solja, hogy k�pes-e vall�si �lm�ny befogad�s�ra, mint az, hogy tudja-e �lvezni a zen�t. Ha t�vol tartunk a gyermekt�l minden vall�si tapasztalatot, akkor sokkal m�lyebben beavatkozunk az �let�be, mint ha megvonjuk t�le a zen�t.

V.8.2. A Waldorf-iskola �s a vall�soktat�s

1919-ben, az els� iskola alap�t�sakor Rudolf Steiner �gy gondolta, hogy a sz�l�k k�v�ns�ga �s felekezeti hovatartoz�sa szerint a katolikus �s a protest�ns egyh�zak k�pvisel�ire b�zza a hitoktat�st. �m fontosnak tartotta, hogy a felekezet n�lk�li sz�l�k gyermekei is r�szes�ljenek egyfajta vall�soktat�sban, amelynek c�lja az, hogy kiel�g�tse az egyes koroszt�lyok k�l�n ig�nyeit. �gy vezett�k be a "szabad kereszt�ny vall�soktat�st".
Ez a t�rgy az�ta is szerepel a k�l�nb�z� orsz�gok Waldorf-iskol�inak tanrendj�ben, de minden�tt figyelembe veszik a helyi kultur�lis hagyom�nyokat. Minden vall�si k�z�ss�gnek lehet�s�ge van r�, hogy a sz�l�kkel egyet�rt�sben hittant tan�tson, ak�r �rarendi kereteken bel�l, ak�r m�s id�pontban. Az iskola egy�bk�nt mindenk�ppen igyekszik r�besz�lni a sz�l�t, hogy �ljen ezzel a lehet�s�ggel. A vall�soktat�s abban seg�t, hogy a fiatalok a felsz�ness�g helyett az elm�ly�l�st gyakorolj�k, s bels� vil�guk jobb�t�s�n f�radozzanak. Az �nnevel�s, s egy magasabbrend� vil�g tisztelete pedig egym�st er�s�tve fejtenek ki pozit�v hat�st a fiatal l�lekre.

V.8.3. A "szabad kereszt�ny vall�soktat�s" tanterv�b�l

Ezt a t�rgyat Waldorf-tan�rok tan�tj�k. Ez sem szerves r�sze a Waldorf-iskol�k tanterv�nek, hanem fakultat�v t�rgyk�nt v�laszthat�. Az oktat�sa a kereszt�nys�g �rt�keit k�v�nja k�zvet�teni, mindenfajta felekezeti elk�telezetts�g n�lk�l. C�lja, hogy lehet�s�get ny�jtson a tanul�knak arra, hogy serd�l�korukt�l kezdve majd saj�t maguk foglalhassanak �ll�st vall�si k�rd�sekben. Az els� n�gy oszt�lyban hallott t�rt�netek megismertetik a gyerekekkel a teremt� Istent, r�ir�ny�tj�k figyelm�ket a teremtett vil�g �s a term�szet sz�ps�geire, s olyan emberi tulajdons�gok kifejl�d�s�hez adnak �szt�nz�st, mint a h�la, igazs�gszeretet, �h�tat vagy seg�t�k�szs�g. Az 5.-t�l a 8. oszt�lyig evang�liumi t�rt�netekkel ismerkednek meg, s olyan, k�l�nb�z� korokhoz �s vall�sokhoz k�t�d� t�rt�nelmi szem�lyek �let�vel, akik p�ldamutat� m�don lettek �rr� az el�tt�k tornyosul� neh�zs�geken. A fels� n�gy oszt�lyban ker�l sorra a vall�st�rt�net �s az egyh�zt�rt�nelem, s teret kap itt term�szetesen a nem kereszt�ny vall�sok ismertet�se is.

V.9. A tolerancia elve

Rudolf Steiner �s ebb�l kifoly�lag pedag�gi�j�nak is egyik igen fontos alapelve a tolerancia, a lelki r�hangol�d�s a m�sik emberre, akit vil�gn�zet�vel egy�tt kell tisztelni, �s akinek a meg�rt�s�re t�rekedni kell - ez az a vez�reszme, mely Rudolf Steiner eg�sz �letm�v�n v�gigvonul, s melyet mint leghat�rozottabban k�vetend�t v�zolt fel.

"A szabads�g filoz�fi�ja" c�m� alapvet� m�v�ben �rja:

"A cselekv�s ir�nti szeretetben �lni �s a m�sik akarat�t meg�rtve �t �lni hagyni, ez a szabad ember alapelve".

Egyik el�ad�s�n e szavakban foglalta �ssze a Waldorf-pedag�gi�nak a szoci�lis nevel�st el�seg�t� m�dszereit:

"Gondolkozzanak el egyszer azon, mi k�vetkezik egyenesen e kett�b�l: ha szeretetteljes odaad�ssal v�gezz�k saj�t cselekedeteinket, s ha meg�rt�n r�hangol�dunk a m�sik ember cselekedet�re. Csakis �gy �rhet� el. hogy az emberek a sz� legigazibb �rtelm�ben, egy�tt tudjanak dolgozni. De hi�ba hangoztatj�k ezt az �r�kk�val�s�gig, k�ls�dleges eszk�z�kkel soha nem juthatnak semmire, az emberi term�szet legm�ly�r�l kell mindezt felsz�nre hozniuk."

V.10. A szabads�g mot�vuma

Annak �rdek�ben, hogy a fejl�d�sben l�v� ember kialak�thassa saj�t, bels�leg f�ggetlen egy�nis�g�t, rengeteg dolgot kell tenni �s v�giggondolni. Az ember neveltet�s�nek id�szaka azzal az �letszakasszal esik egybe, melynek folyam�n a legt�bbet v�ltozik a testi fel�p�t�s, de az egy�n fog�konys�ga az �rzelmek �s �lm�nyek ir�nt, valamint gondolkod�sm�dja �s tudati �llapota is. Ez az az id�szak, amelyben szerzett tapasztalatai alapj�n, meg kell tal�lnia saj�t mag�t �s a szem�lyis�g�nek megfelel� vil�gn�zetet, �s fel kell fedeznie, melyek lesznek tennival�i a vil�gban.

V.11. Az antropoz�fia szerepe

Az antropoz�fia nem valamif�le vall�si ir�nyzat, nem is egy z�rt, kikezdhetetlen gondolatrendszer, sokkal ink�bb egy �t, melyet v�gigj�rva megismerhetj�k �s tan�tv�nyainkkal megismertethetj�k az embert �s a vil�got.

A tan�rnak csakis saj�t k�pz�s�hez �s k�pess�gei kifejleszt�s�hez sz�ks�ges az antropoz�fia, oktat�s t�rgy�v� semmik�ppen sem teheti. Rudolf Steiner is azt hangs�lyozta, hogy a bels� fejl�d�snek ez az iskol�ja nagyban hozz�seg�theti a pedag�gust ahhoz, hogy sikerrel alkalmazza oktat�si m�dszereit �s �rz�keny k�s�r�je legyen a gyermeki fejl�d�snek.

V.12. A Waldorf-pedag�gia feladata

A tan�rnak �gyelnie kell, nehogy megs�rtse a gyermek bens� "�nj�t", feladata csak annyi, hogy alak�tani seg�tsen a testet �s a lelket, melyet majd szabadon uralhat a szellem.

Rudolf Steiner v�lem�nye arr�l, hogy ki a j� nevel�:

"A j� nevel� legf�bb ism�rve a teljes �nmegtagad�s. �gy kell viselkednie a gyermek t�rsas�g�ban, hogy az a rokonszenv l�gk�r�ben, mintegy a nevel�re t�maszkodva tudja kibontatkoztatni saj�t �let�t. Hib�t k�vet el az a tan�r, aki tan�tv�ny�b�l saj�t m�s�t k�v�nja megform�lni. Ezzel azt �rheti el, hogy a r�b�zott fiatal m�g j�val t�l az iskol�skoron is, szinte g�rcs�s�n �s megf�leml�tve csak �t igyekszik ut�nozni. A nevel�s m�v�szete az, ha a fizikai �s lelki akad�lyok elh�r�t�s�val k�pesek vagyunk szabadd� tenni az utat azon er�k el�tt, melyek az isteni vil�grendb�l minden korszakban �jonnan �ramlanak a vil�gba a gyermekeken kereszt�l, ha k�pesek vagyunk olyan k�rnyezetet teremteni a gyermek, a serd�l� sz�m�ra, melyben a neki adom�nyozott szellem szabadon l�phet ki a vil�gba."

V.13. Tan�rok �s tan�tv�nyok

A Waldorf-iskola olyan nevel�i m�dszerek, olyan emberi kapcsolatok kimunk�l�s�ra t�rekszik, amelyek term�szetes k�vetkezm�nye, hogy egyes tan�rok �s tanul�k lelkileg �s szellemileg nagyon k�zel ker�lnek egym�shoz. A szeretett tan�r nagyobb hat�ssal van a tanul�kra, mint az, akit idegennek �reznek. Az is igaz viszont, hogy csak azt a nevel�t tisztelik igaz�n, aki maga is tiszteletben tartja tan�tv�nyai bels� szabads�g�t. �ltal�ban a Waldorf-iskol�k hetedik - nyolcadik oszt�ly�t�l kezdve figyelhet� meg el�sz�r, majd a fels� �vfolyamokban m�ly�l el v�g�rv�nyesen az a vil�gn�zeti k�l�nbs�g, mely egyr�szt az egyes tanul�csoportok, m�sr�szt tan�raik k�z�tt fenn�ll, de a m�sf�le gondolkod�sm�d nem lehet akad�lya a k�lcs�n�s tiszteletnek.

V.14. Problematikus �lethelyzetekre vonatkoz� elbesz�l�sek

Nem v�rt hat�st v�lthatnak ki azok az elbesz�l�sek, melyek egy-egy gyerek vagy egy eg�sz csoport bels� probl�m�it �br�zolj�k. A gyermekek olyan fesz�lten hallgatj�k saj�t t�rt�net�ket �s tetteik k�vetkezm�nyeit, ahogy egy izgalmas elbesz�l�st szoktak m�skor k�vetni, s a h�s�kben m�g j� ideig nem fedezik fel saj�t magukat. �gy n�ha siker�l megbirk�zni olyan rossz tulajdons�gokkal is, amelyekhez k�l�nben neh�z hozz�f�rni. A fontos csak az, hogy a gyerekekben semmik�ppen se tudatosuljon, mi volt a feln�tt sz�nd�ka a t�rt�net elmes�l�s�vel.

Egy tan�t�n�nek volt az oszt�ly�ban egy h�t�ves kisfi�, aki el�g gyakran hazudott. A tan�t�n� elmes�lt neki egy t�rt�netet. Eszerint egy kir�lyn� beleejti felbecs�lhetetlen �rt�k� gy�ngyeit egy m�ly k�tba, mely az Igazs�g Birodalm�ban tal�lhat�. Szolg�i egym�s ut�n ereszkednek le a k�tba, hogy felhozz�k a gy�ngy�ket, �m aki k�z�l�k csak egyszer is hazudott �let�ben, fekete kerettel a sz�ja k�r�l t�r vissza a k�tb�l. Akinek az �lete csupa hazugs�g, annak az arc�n is fekete foltok jelennek meg. A fi� arc�n, akinek a mese sz�lt, egyre jobban l�tszott az irt�z�s, v�g�l �nk�ntelen�l felki�ltott: "�n nem is hazudok... sokat!" Azt akarta mondani, hogy "soha", de a pillanatnyi gondolkod�s el�g volt a beismer� vallom�shoz. A tan�rn� �pp hogy csak jelezte, hogy hallotta ezt, majd folytatta a mes�l�st. A felki�lt�s arr�l a pillanatr�l tan�skodik, amikor a fi� r�ismert �nmag�ra. Nagyj�b�l ebben az id�pontban m�shov� k�lt�z�tt a gyermek csal�dj�val egy�tt, �s sok v�ltoz�s t�rt�nt az �let�kben. A t�rt�net hozz�j�rult ahhoz a gy�gy�t� folyamathoz, aminek k�vetkezt�ben a fi� kiegyens�lyozottabb� v�lt, �s megtanult ragaszkodni az igazs�ghoz.

A kamaszkor k�sz�b�n is j� hat�sa lehet m�g egy-egy ilyen t�rt�netnek.
Egy �t�dik oszt�lyos fi� neh�z helyzetbe ker�lt, mert sz�lei v�lni k�sz�ltek. Neki mag�nak sem mentek j�l a dolgai, �s egyre agressz�vabb lett. Egy napon fogott egy k�vet, �s megdobta vele kor�bbi oszt�lyt�rs�t, aki n�ha ell�togatott az iskol�ba. A fi� a k�vet r�ad�sul g�nyos szavak k�s�ret�ben dobta el, melyekr�l tudta, hogy megs�rtik a m�sikat. A tan�rn� elhat�rozta, hogy k�zvetett �ton igyekszik r�b�rni a fi�t, b�nja meg tett�t. A szakaszos oktat�sban �ppen f�ldrajz volt soron, a tan�rn� a h�ziipar elterjed�s�r�l magyar�zott. K�zbeiktatott h�t egy megr�z� t�rt�netet k�t emberr�l, akik egykor j� bar�tok �s munkat�rsak voltak. Egyik�k k�s�bb m�s foglalkoz�s ut�n n�zett, de egy napon ell�togatott r�gi munkahely�re. Egykori bar�tja minden ok n�lk�l r�t�madt, �gy, hogy �d�z vereked�s bontakozott ki kettej�k k�z�tt. A gyerekek d�bbent felh�borod�ssal hallgatt�k. A fi� �rezte, hogy r�la sz�l a t�rt�net, �s k�zben maga el� d�nny�gte: "Nem is ezt csin�ltam!" - majd �nk�ntelen�l: "Nem is �gy gondoltam!" A tan�rn� �gy tett, mintha nem hallotta volna, �s befejezte a t�rt�netet. Az oszt�lyt�rsak nem vettek �szre semmit abb�l, ami lej�tsz�dott. �ra ut�n az agressz�v fi� odament a tan�rn�h�z, �s �gy sz�lt: "Nem is tudom mi�rt csin�ltam ezt. Majd bocs�natot k�rek t�le." A vend�g gyerek nagyon elcsod�lkozott �s meg�r�lt, hogy aki k�vel megdobta, most er�t vett mag�n, �s bocs�natot k�r t�le, az eset pedig jelent�sen hozz�j�rult, hogy maga a fi� nyugodtabb �s kiegyens�lyozottabb legyen.

V.15. Szabads�gra nevel�s

Azt a pedag�gi�t nevezhetj�k "szabads�gra nevel�snek", mely arra t�rekszik, hogy f�lre�ll�tsa a feln�ttkorban az "�n" tudatos uralm�nak �tj�ba ker�l� fizikai �s lelki akad�lyokat.
A politikai �s gazdas�gi �let k�pvisel�inek nem szabadna beleavatkozniuk hozz� nem �rt� m�don, tan�t�si m�dszerekkel, tantervekkel, vizsgak�vetelm�nyekkel ebbe a d�nt� fontoss�g� folyamatba.