Az iskola�retts�g k�rd�se

A j�t�kt�l a munk�ig

A kisiskol�skorig a j�t�k term�szetes meghat�roz�ja a gyermek �let�nek. A h�t�ves kisiskol�s azonban m�r ebben a korban k�pes reggelente j� ideig hangyaszorgalommal "dolgozni", de csak j�l k�rvonalazott; k�t�tt feladatokat tud m�g elv�gezni.

A k�l�nb�z� orsz�gok pszichol�gusai nem teljesen �rtenek egyet abban, hogy mely tulajdons�gokat kell az iskola�retts�g felt�tel�nek tekinteni. Egy ponton azonban mindannyiuk v�lem�nye azonos: csak az a gyerek menjen iskol�ba, amelyik k�pes csendben egy helyben �lni �s dolgozni.

Az �vod�s kor� gyermekn�l, teh�t abban az �letkorban, amelyben a legintenz�vebb a n�veked�s, teljes m�rt�kben a fizikai testre ir�nyulnak az eg�szs�ges, �ltet� er�k. Egy r�sz�k azonban fokozatosan mentes�l a biol�giai feladat�t�l �s tanul�si k�pess�gg� v�lik. Ekkor van itt az ideje annak, hogy munk�ra fogjuk az eml�kez�tehets�get, kifejlessz�nk bizonyos hajlamokat �s szok�sokat, er�s�ts�k a lelkiismeretet �s a jellemet. A m�s ter�leten feleslegess� v�lt format�v er�k tov�bbra is alak�tani, fejleszteni akarnak. Azel�tt a test sejtjeiben �s sz�veteiben m�k�dtek, a csontrendszer eg�sz�ben, a fogakban - a 6. �s 7. �let�v k�z�tt lezajl� fogv�lt�s jelenti az "utols� felvon�st" test�p�t� szerep�kben -, most m�v�szi szellemform�l� tev�kenys�g�ket az eml�kezet, a k�pi l�t�sm�d, a kreat�v k�pzel�er� megteremt�s�ben folytatj�k.

 A kisgyermekkor tov�bb�l� tulajdons�gai

A kisiskol�skorban m�g fellelhet�k olyan kisgyermekkori �szt�n�k, mint p�ld�ul az ut�nz�s �szt�ne. Az ily m�don tov�bb�l� ut�nz�si hajlamot azonban a tan�r ki is akn�zhatja. Rudolf Grosse �rja le "Megtapasztalt pedag�gia" c�m� munk�j�ban, hogyan haszn�lta fel egy alkalommal a gyermekek ut�nz�si �szt�n�t. Egyik napon k�ptelen volt els� oszt�lyosait munk�ra fogni:

"Minthogy mindenfajta szid�s vagy papol�s am�gy is csak falra h�nyt bors� lett volna, azt mondtam, hogy �lljanak f�l a pad tetej�re, �s ugorjanak le onnan. Lelkes csataki�lt�st hallatva meg is tett�k. T�bbsz�r egym�s ut�n meg kellett ism�telni�k a mutatv�nyt, majd felsorakoztattam �ket, �s a menet �l�re �llva hangos l�bdobog�ssal mas�roztunk k�rbe-k�rbe a padsorok k�r�l. Hirtelen szembe fordultam vel�k, �s annyit mondtam: halkabban. Tetszett a j�t�k. A l�bdobog�s j�r�ss� szel�d�lt. Ezut�n m�r suttogtam csak a k�vetkez� vez�nysz�t: L�bujjhegyen! Most m�r azon igyekeztek, hogy olyan nesztelen�l l�pdeljenek, ahogy �n mutattam, �s a hely�kre lopakodtak. Oda�lltam az oszt�ly el�, �s ujjamat ajkamra t�ve s�gtam: Teljes cs�nd! Olyan csend lett, mint a templomban. Vagy k�t percig �lltunk �gy, majd megdics�rtem �ket, ami�rt ilyen csod�latra m�lt� nyugalmat teremtettek az oszt�lyban. S hogy mi lett a k�vetkezm�nye? M�snap ezzel a k�rd�ssel fogadtak: Ugye szabad ma is csendesnek lenn�nk?"

Itt teh�t �jb�l felbukkant az ut�nz�si �szt�n. Lehet, s�t kell �lni vele m�g a tov�bbiakban is, amikor csak haszn�t tudjuk venni, p�ld�ul az idegen nyelvek tanul�s�n�l.

 Mikor lesz a gyerek iskola�rett?

Erre a k�rd�sre a k�l�nb�z� orsz�gok gyakorlat�ban m�s �s m�s feleletet adnak. A n�met �s a francia gyerekek �ltal�ban hat�ves korukban mehetnek iskol�ba, de Franciaorsz�gban m�r �t�vesen is elk�pzelhet� az iskolakezd�s. Az angliai iskola-el�k�sz�t� oszt�ly �t�ves korukban kezdi a gyerekeket �rni, olvasni, sz�molni tan�tani. Az Egyes�lt �llamokban ink�bb csak hat�ves kort�l k�ldik iskol�ba a gyerekeket. A Szovjetuni�ban �s az �szaki orsz�gokban a h�t�ves gyermeket tekintik iskola�rettnek.
A kutat�k azon a n�zeten vannak, hogy �ltal�nosan nem lehet meg�llap�tani az iskola�retts�g id�pontj�t. �ll�spontjukat azzal indokolj�k, hogy mindeddig nem siker�lt olyan fiziol�giai ismertet�jegyeket felfedezni, melyek k�ts�get kiz�r�an jelezn�k az �tmenetet egyik korcsoportb�l a m�sikba. A kutat�k ritk�n eml�tik Jean Piaget-t, aki pedig kimutatott m�rvad�nak tekinthet� v�ltoz�st, mely egy bizonyos �letkorban k�vetkezik be, m�ghozz� a pszichol�giai fejletts�gben.

Sz� szerint id�zve:

"A gyermek h�t�ves kor�ban - erre az id�pontra tehet� az iskola�retts�g - d�nt� fordulat �ll be lelki fejl�d�s�ben. B�rmely vet�let�t vizsg�ljuk is a szellemi-lelki �letnek - legyen az az intelligencia vagy az �rzelmek szintje, a t�rsas kapcsolatok min�s�ge vagy az �n�ll�sod�s foka-, mindenben �jdons�got tapasztalhatunk" ("Six �tudes de psychologie.")

Ez az a kor, mikor a gyermek m�r k�pes arra, hogy �n�ll�an �s figyelm�t �sszpontos�tva dolgozzon, fegyelmezetten egy�ttm�k�dj�n m�sokkal, p�ld�ul k�z�s j�t�kban betartsa az �ltal�nos �rv�ny� szab�lyokat. K�l�n�s figyelmet �rdemel a gondolkod�s�ban bek�vetkez� v�ltoz�s. A h�t�vesn�l fiatalabb gyermek m�g nem k�pes a sz� szoros �rtelm�ben vett elvonatkoztat�sra. Piaget sok ilyen ir�ny� k�s�rletet v�gzett.

Egy k�s�rlete a sok k�z�l:

"H�rom k�l�nb�z� sz�n� - A B C - goly�t gur�tunk be egy cs�be. A gyerekek l�tt�k, hogy ebben a sorrendben: A B C - ind�tottuk el �ket, azt v�rj�k teh�t, hogy a cs� m�sik v�g�n ugyanebben a sorrendben jelenjenek meg. Intuit�v gondolkod�suk helyes �ton j�r. De mi t�rt�nik, ha ellent�tes ir�nyba d�ntj�k a cs�vet, s a goly�k visszafel� gurulnak? A legkisebbek ekkor nagyon meglep�dnek a C B A sorrendt�l, mert nem ezt v�rt�k. Ha m�r megtanult�k, mi�rt lett most ez a sorrend, d�nts�k meg kisebb m�rt�kben a cs�vet, el�sz�r h�trafel�, majd el�re. A gyermeknek most azt kellene meg�rtenie, hogy el�sz�r a C B A, m�sodszor az A B C sorrend v�rhat�. De ez nemigen megy m�g a fej�be, s�t ha azt l�tja, hogy v�ltakozva hol az A, hol a C goly� jelenik meg el�sz�r, azt fogja v�rni, hogy egyszer m�r a B goly� legyen az, amelyik els�k�nt kigurul."

Piaget hozz�f�zi m�g, hogy az absztrakci�s k�pess�g hi�nya a gyermek jellegzetes bels� l�t�sm�dj�val f�gg �ssze.

"�szlel�si vagy cselekv�si, vagyis szenzomotoros mint�kr�l van eg�sz egyszer�en sz�, melyek bels� k�pzetekk� alakulnak �t. Az absztrakci� hely�t a gyermekn�l m�g k�pek foglalj�k el, a val�s�g ut�nz�sa..." ("Six �tudes de psychologie.")

Steiner lesz�gezi, hogy �ppen h�t�ves korban l�pnek sz�nre az �jfajta format�v er�k, hogy pontosan ebben a korban alakul ki az egy�ttm�k�d�s �j form�ja a gyermekek k�z�tt, teh�t ez az az id�pont, amelyben az egy�nis�g iskola�rett� v�lik. Ha h�t�ves kora el�tt tanul �rni-olvasni a gyermek, az Steiner szerint a fizikum gyeng�l�s�t okozhatja, mert olyan bels� er�ket von el a testt�l, amelyek m�g a szervi fejl�d�st lenn�nek hivatva szolg�lni.