A sz�m�t�g�p: a szellemi k�sz�b technikai testet �lt�se

Gottfried Straube

Az embert k�nnyen megig�zheti vagy megijesztheti a sz�m�t�g�p l�tez�se. Lehets�ges egy tal�n objekt�vebb szemsz�gb�l megvil�g�tani a sz�m�t�g�p jelens�g�t? Olyan perspekt�v�b�l, mely k�pes �thidalni a naiv elragadtat�s �s f�lelem k�z�tti szakad�kot?

Ahhoz, hogy ehhez a szeml�lethez eljussunk, most nem t�rjuk fel a digit�lis elektronikai eszk�z�k r�szletes bels� m�k�d�s�t, nem is fogjuk hosszasan fejtegetni e technol�gia mindennapi haszn�lata mellett vagy ellene sz�l� indokokat, �s nem is �t�lj�k meg az �n. „mesters�ges intelligencia” fejleszt�i �s kritikusai k�z�tt foly� vit�t. B�r igen �rdekes lehetne e ter�letek mindegyik�t megvizsg�lni, e tanulm�ny azonban m�s �ton sz�nd�kozik eljutni a sz�m�t�g�p jelens�g�nek meg�rt�s�hez: az ember �s a sz�m�t�g�p k�z�tti k�lcs�nhat�st fogjuk vizsg�lni, mely megfigyel�seket Rudolf Steiner n�h�ny kijelent�s�vel vetj�k �ssze, amiket a sz�m�t�stechnik�r�l �s ennek szellemi h�tter�r�l mondott.

A k�vetkez�kben az olvas�nak meg kell pr�b�lnia belek�pzelnie mag�t a sz�m�t�g�p felhaszn�l� hely�be, hogy �gy „tapasztalja meg” e technika speci�lis term�szet�t. Hogy az olvas�nak ehhez seg�ts�get ny�jtsunk, a mindennapi sz�m�t�g�pes �letb�l vesz�nk n�h�ny egyszer� p�ld�t.

Mire haszn�lj�k a sz�m�t�g�pet nap mint nap szerte a vil�gon? N�h�ny speci�lis ter�letet kiv�ve a k�vetkez� h�rom j�tszik kiemelked� szerepet: sz�vegszerkeszt�s, adatb�zis- �s t�bl�zatkezel�s. Vess�nk most k�zelebbi pillant�st e ter�letekre.

A sz�vegszerkeszt� programok seg�ts�g�vel a felhaszn�l� sz�veget szerkeszthet a sz�m�t�g�p k�perny�j�n, mely lehet�v� teszi, hogy egy gondolatot sz�mos m�don �nthessen form�ba. K�l�nf�le feladatokat k�pesek automatikusan elv�gezni, melyek kor�bban meglehet�sen id�ig�nyesek voltak: helyes�r�s ellen�rz�s, oldalsz�moz�s, l�bjegyzet, kereszthivatkoz�s, tartalomjegyz�k k�sz�t�s, index hivatkoz�s, stb. N�h�ny gombnyom�ssal megv�ltoztathat�k a bet�t�pusok �s –m�retek, s mikor a szerz� el�gedett a megjelen�t�ssel �s a tartalommal, a dokumentum egy nyomtat� seg�ts�g�vel kinyomtathat�. Ebben a pillanatban „materializ�l�dik” a dolog, pl. r�gz�t�sre ker�l egy fizikai pap�rlapon.

A legfontosabb ebben az, hogy ezt az eszk�zt haszn�lva – a k�zzel vagy �r�g�ppel val� �r�ssal szemben -, az ember az �r�s folyamat�t nem-materi�lis, k�pzeletbeli szf�r�ban tarthatja. A fizikai nyomtat�s visszaford�thatatlan aktusa a folyamat legv�g�re ker�l. Ebben – de csakis ebben – a vonatkoz�sban hasonl�s�g van a g�p �s az ember azon k�pess�ge k�z�tt, mely �ltal k�pes bels� gondolat-k�peket l�trehozni: az elektronikusan t�rolt sz�veg szerkezete – „foly�kony” �llapota miatt – m�g nem �lt�tt testet a fizikai vil�gban, teh�t ebben az �rtelemben anal�g az emberi k�pess�ggel. Azonban semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt sem �rtelmezhetj�k f�lre: nem a m�d, hanem a sz�vegszerkeszt� �ltal l�trehozott eredm�ny �lhet� �t �gy, mint ezen emberi k�pess�g kiterjeszt�se �s egyenjog�s�t�sa.

A k�vetkez� ter�let, az adatb�zisok, tulajdons�ga, hogy lehet�v� teszi a k�v�nt inform�ci�k speci�lis szempontok szerinti visszakeres�s�t, mely szempontokat a felhaszn�l� hat�rozza meg. Mondjuk tal�lkozunk valakivel egy partin, aki az IBM-n�l dolgozik. K�t h�nap m�lva kapcsolatba kellene l�pn�nk az illet�vel, azonban csak p�r dologra eml�ksz�nk vele kapcsolatban: pl. hogy 35 �s 40 k�z�tti, gazd�lkod�si ter�leten dolgozik, valahol d�len lakik (az USA-ban), �s a keresztneve „Bob”. Az IBM alkalmazottak adatb�zisa k�pes gyorsan megtal�lni az illet�t, az eml�tett t�red�kes inform�ci�k alapj�n. Egy ilyen keres�kifejez�s (a k�rt inform�ci� technikai elnevez�se) alapj�n b�rmilyen k�zi katal�gusrendszer cs�d�t mondana; soha nem tal�ln�nk ilyen speci�lis krit�riumok alapj�n rendezett katal�gusokat. A hivatalok sosem lenn�nek k�pesek ilyen komplik�lt kartot�krendszert t�rolni, nem is besz�lve arr�l, hogy milyen neh�z lenne ezt kezelni.

Azt kell ebben az esetben kiemelni, hogy az adatb�zist tekinthetj�k az emberi eml�kez�k�pes�ggel anal�gnak, mely t�red�keken �s k�l�nb�z� szempontok kombin�ci�j�n alapszik. Itt teh�t ezen emberi k�pess�g egyfajta technikai imit�ci�j�val van dolgunk. �jra hangs�lyoznunk kell: nem az elj�r�s m�dja, hanem az eredm�ny a l�nyeges, a t�ny, hogy vannak olyan g�pek, melyek k�pesek helyettes�teni az emberi mem�ria tev�kenys�g�t, s bizonyos m�rt�kig n�lk�l�zhet�v� teszi azt.

A sz�m�t�g�pek k�l�n�sen alkalmasak sz�m�t�sok elv�gz�s�re. Numerikus modelleket alkalmaznak - t�bbek k�z�tt - id�j�r�s el�rejelz�sekn�l, vagy p�nz�gyi forgat�k�nyvek k�vetkezm�nyeinek „kipr�b�l�s�n�l”. Az olyan k�rd�sek, mint „Mi t�rt�nik akkor, ha a galaxisok �ssze�tk�znek?”, vagy „Hol �llt a V�nusz t�bb sz�z �vvel ezel�tt?” t�k�letes t�rgyai a sz�m�t�g�pes kalkul�ci�knak.

A t�bl�zatok egyfajta „sz�m�t�si r�csot” jelentenek, ahol minden egyes cella tartalmazhat egy sz�mot, vagy – ami m�g l�nyegesebb – egy olyan szab�lyt, mely a t�bl�zat m�s cell�ib�l sz�rmaz� eredm�nyekkel sz�mol (amelyek ism�t csak kor�bbi sz�m�t�sok eredm�nyei). Ily m�don a felhaszn�l� be�ltethet olyan �ltal�nos sz�m�t�si rendszert, mely b�rmilyen kiindul�si felt�telekre ontja az eredm�nyeket. Egy ilyesfajta „gondolat-h�l�” bizonyos m�don ugyanazzal a sokoldal�s�ggal rendelkezik, mint egy tipikus „agyi gondolat”, olyan vonatkoz�sban, hogy �ltal�nos m�dot jel�l egy probl�ma megold�s�ra, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen konkr�t tartalommal sz�mol. Term�szetesen az effajta g�pi tev�kenys�g nem kifejez�je az intelligencia �p�t�elemeinek, ahogyan azzal a mesters�ges intelligencia n�mely v�gletes sz�sz�l�ja vitatkozhatna. Azonban az ember nem veheti semmibe a t�nyt, hogy a sz�m�t�g�p, mint eszk�z, �ltal�nos jellegzetess�ge, hogy k�pes k�s�rtetiesen ut�nozni az ember intelligencia k�pess�g�t (olyan �rtelemben, hogy inform�ci� t�red�keket k�pes igen koncentr�lt „eredm�nny�” �ssze�ll�tani).

L�thatjuk teh�t, hogy a sz�m�t�g�p – tev�kenys�g�n kereszt�l - r�szben helyettes�theti az intelligencia er�fesz�t�seit, melyre agyunkat haszn�ljuk. E l�tsz�lag intelligens viselked�s – melynek az olvas� bizonyosan tudat�ban van – meglehet�sen elemi elektronikai folyamatok r�v�n megy v�gbe, mely semmilyen m�don nem hasonl�t az emberi gondolkod�sra vagy intelligenci�ra.

Ennek a fajta intelligenci�nak term�szetesen meg vannak a maga hat�rai: azok a „versek”, amelyeket sz�m�t�g�pek �rtak, r�gt�n r�vil�g�tanak, hogy a g�p igen alkalmas arra, hogy szab�lyokkal �s sz�m�t�sokkal foglalkozzon, de fogalma sincs a tartalomr�l, jelent�sr�l �s a sz�veg�sszef�gg�sr�l. �pp ezen okb�l az a program, mely nyelveket ford�t, �s amelyet a nyelv�szek �s mesters�ges intelligencia kutat�k imm�r �vekkel ezel�tt megj�soltak, m�g nagyon messze �ll a megval�sul�st�l. Az a fogalom, melynek a Waldorf iskolai matematika tan�t�sban van n�mi jelent�s�ge, nevezetesen, hogy az egys�gsz�m (pl. az „egy”) a legnagyobb, f�ny�vekre messze �ll b�rmilyen sz�m�t�g�pes formalizmust�l. Azonban, amikor valakinek be kell programoznia egy g�pet, hogy az pl. egy �vegkupakot vagy egy emberi arcot felismerjen, akkor is komoly neh�zs�gekbe �tk�zik. Ezek a p�ld�k csak r� k�v�nnak mutatni, hogy �tlagos, mindennapi intelligenci�nk tartalmaz olyan elemeket, melyek term�szete idegen a sz�m�t�g�pek szigor� formalit�s-ig�nye, programozhat� logik�ja sz�m�ra.

Amint a technikai fejl�d�s bel�p azokra a ter�letekre, amelyeket kor�bban az emberi intelligenci�nak tartottak fent, akkor a technika hat�rai nyilv�nval�v� v�lnak, azonban �ppen e hat�rok miatt felmer�l a k�rd�s: Tulajdonk�pp mi az intelligencia? A sz�m�t�g�p fejl�d�se r�v�n sz�mos hasonl� k�rd�ssel ker�l�nk szembe, mint pl., hogy val�j�ban mi az intelligencia, a gondolkod�s, a tudat, stb.?

*

Az agyi gondolkod�st Rudolf Steiner olyan automatizmusk�nt jellemezte¹, melyet a latin nyelv hagyom�nyozott r�nk. Amikor a r�gi Goetheanumot �p�t� munk�sok megk�rdezt�k t�le: „Hogy juthat az ember a magasabb vil�gok megismer�s�hez?”, elmagyar�zta, hogy ki kell fejleszteni egy olyan gondolkod�sm�dot, melyb�l a latin „agyat” ki kell hagyni a folyamatb�l. Az ember – ahogy mondta – tudatos unalmi �llapotba hozhatja mag�t, majd hosszabb id�n kereszt�l intenz�ven koncentr�lhat apr�, jelent�ktelen dolgokra, melyekre egyik „j�l t�pl�lt hivatalnok” sem gondolna soha. Elm�lkedhet pl. azon, hogy „az eg�sz t�bb, mint r�szeinek �sszege”, „minden test teret t�lt ki”, „az �t�letnek nincs sz�ne”, vagy „k�t pont k�z�tt a legr�videbb �t az egyenes”. Ha valaki fesz�lten gondolkodik ilyesfajta gondolatokon eg�szen addig, am�g hasogatni kezd a feje, vagy megf�jdul a gyomra – adta hozz� viccel�dve -, akkor egy id� ut�n ir�nyt v�lt, s gondolatai az �teri val�s�got kezdik megmutatni, mint pl., hogy „k�t pont k�z�tt a legr�videbb �t a f�lk�r”, vagy „a r�sz nagyobb az eg�szn�l”, stb.²

A m�d, ahogyan a sz�m�t�stechnika, a mesters�ges intelligencia �lm�val, ebben a sz�zadban kibontakozik, er�sen jelzi az automatikus agyi gondolkod�s (melyet ak�r egy g�ppel is v�gre lehet hajtatni) �s az �teri gondolkod�s sz�tv�l�s�t. Rudolf Steiner �sszes munk�ja, k�l�n�sen „A szabads�g filoz�fi�ja”, er�teljes ellen-mozgalmat k�pvisel e vaks�ggal szemben, a gondolkod�s, mint �rz�kfeletti szerv,  igazi term�szet�re vonatkoz�an.

A k�vetkez�pp jellemezte Rudolf Steiner a gondolkod�sban val� cs�kkent bizodalmat: „A j�v�ben az ember nem lesz k�pes gondolkodni, ha csak az agy�ban b�zik. S�t, m�g csak nem is fog v�gyakozni arra, hogy saj�t fej�vel gondolkodjon. Fokozott vonakod�s lesz tapasztalhat� a gondolkod�s ir�ny�ban, s az ember hagyja majd, hogy a term�szet dikt�lja azt, hogy mit gondoljon: a tudom�nyos k�s�rletek fogj�k megmondani, mit gondoljon. Az ember jobb szeret majd nem a saj�t fej�vel gondolkodni, �s elveszti az igazi gondolkod�s biztons�g�t, azt hiszi majd, hogy ennek semmi k�ze sincs a val�s�ghoz.” ³

A gondolkod�sban val� bizalom hi�nya volt a k�s�rleti tudom�nyok hajt�ereje. Ma azonban egy enn�l tov�bbi l�p�s v�lik vil�goss� ebben az ir�nyban: a sz�m�t�stechnika �ltal megteremtett lehet�s�gek k�zvetlen kiterjeszt�se ma lehet�v� teszi, hogy a tud�sok „mell�zz�k a k�s�rleti tudom�nyokat”⁴. Az az elk�pzel�s, hogy a dr�ga k�s�rleti eszk�z�ket egyre nagyobb m�rt�kben olyan sz�m�t�g�pes szimul�ci�kkal helyettes�tik, melyeket szuperkomputerek v�geznek (p�rhuzamos feldolgoz�s); pl. a „k�s�rlet” eredm�nyeit modellek hat�sainak kisz�m�t�sa �tj�n kapn�k, mely modelleket tiszt�n matematikai �sszef�gg�sben hozn�k k�lcs�nhat�sba m�s modellekkel.

N�h�ny �vtizeddel azut�n, hogy Rudolf Steiner r�mutatott az ember gondolkod�shoz val� viszony�ra s ennek a k�s�rleti tudom�nyok fejl�d�s�ben val� jelent�s�g�re, m�r l�tjuk e gondolkod�sbeli „lustas�g” tov�bbi eredm�nyeit, nevezetesen a „sz�m�t�g�p-l�ny” l�tez�s�t, mely helyett�nk gondolkodik. A gondolkod�s igazi term�szet�t�l val� elt�volod�s l�pcs�zetes �tj�nak vagyunk itt tan�i:

Igazi gondolkod�s:	Tev�kenys�g, a gondolkod�si folyamat megfigyel�se, intu�ci�, �teri gondolkod�s.
K�s�rletek:	Megcsappant bizalom a gondolkod�sban, biztos talajt „odakint” tal�lni, a k�s�rletek majd megmondj�k, hogyan gondolkodjunk.
Szimul�ci�:	A k�s�rleteket „elveti” a sz�m�t�g�pes modellek imit�lt val�s�ga.

Van r� lehet�s�g�nk, hogy e jelens�get monument�lis t�rt�nelmi kih�v�snak tekints�k, hogy visszatal�ljunk a gondolkod�s igazi term�szet�nek egy �j, tudatos felfedez�s�hez. A m�sik lehet�s�get a mesters�ges intelligencia megteremt�je, Marvin Minsky mondja ki: „Azt hiszem, v�g�l is felismert�k, hogy az ember val�sz�n�leg maga is sz�m�t�g�p!” ⁵

*

Ki, vagy mi ad enged�lyt a sz�m�t�stechnik�nak, hogy civiliz�lt �let�nk minden ter�let�re bel�pjen? Bizonyos m�don jogot form�l arra, hogy egyenl�nek tekints�k az emberrel.

Olyan technol�gi�val van dolgunk, mely egy �l� l�ny tulajdons�gaival van felruh�zva. Kezd�dik ez m�r azokkal a nevekkel, melyeket adunk: „mem�ria”, „sz�m�t�g�p agy”, stb.; ezeket a biol�gia/ember vil�g�b�l vessz�k. A „sz�m�t�g�pes v�rusoknak” term�szetesen semmi k�z�k a betegs�gek terjeszt�s�hez, csak egyszer�en nem k�v�nt programok, amikre azt mondjuk, „fert�z�ek”, mert �sszef�gg�sbe hozzuk �ket a genetikai vil�g megdupl�z�d�si k�pess�g�vel.

Az ember �s g�p k�z�tti k�lcs�nhat�s hatalmas �talakul�son ment kereszt�l. A ’60-as �vek lyukk�rtya halmokkal t�pl�lt g�peit m�r r�gen elfeledt�k �s billenty�zettel cser�lt�k fel. �m kiss� m�r a billenty�zet is k�nyelmetlen a felhaszn�l�nak. Manaps�g az ember m�r csak r�klikkel a mag�t�l �rtet�d� grafikus szimb�lumokra („ikonokra”) egy mutat� eszk�z seg�ts�g�vel, az „eg�rrel”. De ma m�r vannak speci�lis „padok” is, melyek lehet�v� teszik, hogy n�h�ny odafirkantott sort a g�p nyomtatott karakterekk� alak�tson, vagy ak�r saj�t hangunkat is haszn�lhatjuk, hogy a sz�m�t�g�ppel kommunik�ljunk. A leg�jabb tal�lm�ny pedig m�g k�zelebb hozza a sz�m�t�g�pet az �rz�kszervekhez: egy speci�lis „maszkot” felt�ve szintetikus, „virtu�lis” k�rnyezetbe ker�l�nk, ahol mozoghatunk �s cselekedhet�nk, s egy speci�lis keszty�t haszn�lva m�g �rezhetj�k is a virtu�lis t�rgy text�r�j�t �s kem�nys�g�t a virtu�lis k�rnyezetben. E VR (virtu�lis val�s�g) eszk�z�k n�vekv� n�pszer�s�gre tesznek szert a tudom�nyban, kutat�sban, t�vir�ny�t� rendszerekben, a sz�rakoztat�sr�l nem is besz�lve. Mikroszkopikus sz�m�t�g�peket �ltetnek az emberi testekbe is, hogy pl. amput�ci� eset�n komoly idegi funkci�kat helyettes�tsenek, lehet�v� t�ve az elt�vol�tott testr�sz helyett be�ltetett mechanikai p�tl�s ir�ny�t�s�t.

Elmos�d� hat�rvonalat tapasztalhatunk ember �s g�p k�z�tt; a g�pek birodalma egybeolvad�ban van az �l�vil�g�val, ill. ford�tva. �gy t�nik, egyre t�bb ember tapasztal majdnem „partner-jelleg�” kapcsolatot e l�tsz�lag intelligens technol�gi�val, ahogy ezt egy k�nyv el�szav�ban olvashatjuk: „K�sz�netemet fejezem ki IBM t�pus� sz�m�t�g�pemnek, hogy seg�tett meg�rni ezt a k�nyvet, bar�taimnak…, �s feles�gemnek, Susan-nek…”⁶. A sz�m�t�g�p �l�l�ny l�tszat�t kelti. Senki nem nyilv�n�tan� ki k�sz�net�t egy kalap�csnak a h�z meg�p�t�s�ben ny�jtott seg�ts�g��rt, de a sz�m�t�g�p valahogy kik�veteli, hogy az emberrel egyenrang�k�nt kezelj�k.

Kasparownak, az egykori sakkvil�gbajnoknak, hat�rozott �lm�nye volt e l�nnyel kapcsolatban, s egy interj�ban a k�vetkez� szavakkal mes�lt a sz�m�t�stechnika ir�nti b�mulat�r�l⁷: „Hihetetlen a fejl�d�s ezen a t�ren. Nem f�lek, hanem nagy tiszteletet �rzek a sz�m�t�g�p term�szetes �s hib�tlan j�t�ka ir�nt. El kell ismernem mostm�r, hogy nincs es�lyem bizonyos ter�leteken. Egy p�lda: a sz�m�t�g�p nemr�g bebizony�totta, hogy 76 l�p�sb�l meg tud verni… Term�szetesen a sz�m�t�g�pnek igaza volt. Mind a 120 milli� lehets�ges l�p�skombin�ci�t ismerte, ez�rt abszol�t t�k�letesen j�tszott. Hihetetlen volt, tiszteletet �s h�l�t �reztem. Megl�ttam az Istent.”

*

Mif�le l�ny ez? Ezt a k�rd�st nem lehetett feltenni Rudolf Steinernek, mivel a sz�m�t�g�p akkor m�g nem l�tezett. De vajon mit v�laszolt volna? Az itt k�vetkez� id�zetek n�mileg megvil�g�thatj�k ezt a k�rd�st:

„Ha valaki megk�rdezi �n�ket, h�ny ember lakik ma a F�ld�n, val�sz�n�leg azt v�laszoln�k, hogy 1,5 milli�rd, ugye? Azonban ez azt jelenten�, hogy a F�ld�n lehets�ges �sszes munka azzal egyenl�, amit e 1,5 milli�rd ember el tud v�gezni. Csakhogy ez nem �gy van! Az �t�dik Atlantisz ut�ni korszak kezdete �ta sz�m�t�sba kell venn�nk m�g plusz 500 milli� ember munkaerej�t. Ez a g�peknek k�sz�nhet�. Ha minden munk�t embereknek kellene elv�gezni, m�g 500 milli� emberre lenne sz�ks�g�nk, hogy a feladatot elv�gezhess�k.

Amint l�tj�k, a k�zi munkaer�t valahogyan kiv�ltott�k itt a F�ld�n. Van valami, ami emberk�nt funkcion�l, de nem v�rb�l �s h�sb�l val�. E t�ny m�lyebb r�tegeivel �ll kapcsolatban annak, ami mai korunkat alak�tja…

Ez�rt egyfel�l a tiszt�nl�t�s sz�ks�g�nek felmer�l�s�t l�thatjuk, m�sfel�l pedig – valamik�pp a F�ld-alattib�l felbukkanva – ennek ellent�teinek megtestes�l�s�t tapasztaljuk. Ezek pedig nem v�rben �s h�sban �ltenek testet, hanem k�z�tt�nk vannak, amint az emberi k�pess�geket mechanikus g�pekkel helyettes�tj�k.” ⁸

Mi a helyzet ezekkel az intelligens g�pekkel, melyek szint�n nem v�rb�l �s h�sb�l val�k, de hasonl�k�pp helyettes�tik az emberi intelligenci�t, ahogyan a t�bbi az emberi munkaer�t? Ezek is szerepelhetnek egyfajta megtestes�l�sk�nt? Milyen k�vetkezm�nyei vannak a sz�m�t�stechnik�nak sz�munkra, emberek sz�m�ra a val�s�gban???

*

A g�pek vil�ga olyan, mint az emberi em�szt�- �s v�gtagrendszer egy projekci�ja, felnagy�t�sa, abban az �rtelemben, hogy �tveszi ezek funkci�it. Az er� felhaszn�l�sa, a mozgat�s, az anyag sz�ll�t�sa, �talak�t�sa/finom�t�sa a termel�s sor�n, ezek olyan feladatok, melyeket g�pek v�geznek. Az ember akarati ter�let�nek egyenjog�s�tott �s k�l�nv�lasztott k�pek�nt �l a k�lvil�gban. E fejl�d�s kezd�pontj�nak a g�zg�p 1690-es felfedez�s�t tekinthetj�k, mely a termel�s mechaniz�l�d�s�hoz �s az ipari forradalomhoz vezetett. Az Otto-motor �s az elektromotor, ill. az aut�k 1908-as t�megtermel�se �ta nem volt jelent�s, forradalmi tal�lm�ny e t�ren. Mindazon�ltal a technikai fejl�d�s az�ta kiterjedt �s a finomod�s sok l�pcs�j�n ment kereszt�l. Minden ember tulajdon�v� v�lt. Az elem pedig, mely a technikai fejl�d�s e hull�m�t hordozza, a vas.   

Hasonl�k�pp, az ember bels� k�palkot� k�pess�g�vel, eml�kezet�vel, �s ideg-�rz�kszervi tev�kenys�g�vel egyenrang�nak, vagy annak projekci�j�nak is le�rhat� a sz�m�t�stechnika, olyan �rtelemben, hogy k�pes az automatikus, vagy - ahogy azt Rudolf Steiner jellemezte -  a latin-agyi folyamatokat helyettes�teni. E v�vm�ny azonban m�g nagyon fiatal. El�dj�t – t�bbek k�z�tt - H. Hollerith m�r 1886-ban megalkotta, elektromechanikus sz�mol�g�pek alakj�ban. Az els� igaz�n digit�lis sz�m�t�g�p azonban csak 1936-ban sz�letett meg. Megalkot�ja Konrad Zuse volt, a g�pet pedig Z1-nek h�vt�k. B�r mechanikai eszk�znek �p�tett�k, l�nyeg�ben �gy m�k�d�tt, mint a modern, digit�lis sz�m�t�g�pek. Hamarosan azt�n megjelent a r�di�, 1948-ban pedig a tranzisztor. Innent�l m�r csup�n n�h�ny �v k�rd�se volt, hogy megjelenjen az els� integr�lt �ramk�r (IC), majd a ’80-as �vek elej�t�l tan�i lehet�nk a sz�m�t�g�pek t�megtermel�s�nek. Az IBM PC el�rhet�v� tette a sz�m�t�g�pet az utca ember�nek is. Valaki azt mondhatn�, hogy e ponton m�r mindent feltal�ltak, s csak miniat�riz�lj�k, finom�tj�k, ill. kiterjesztik a megl�v� technik�t. Az anyag pedig, melyre a sz�m�t�stechnika �p�l, a f�lvezet�, melynek java r�sz�t a j�l ismert szil�cium adja.

Most feltehetn�nk magunknak a k�rd�st: a technikai v�vm�nyok nem t�kr�zik-e a ritmikus rendszert is? A m�dia vil�g�ban, f�k�pp ennek vizu�lis r�sz�ben, a telev�zi�ban, olyasf�le technol�gi�t l�thatunk, mely �rzelmeinkre, �lm�nyek ut�ni szomjunkra hat, s b�rmely m�s m�di�n�l hat�konyabban el�g�ti ki ezir�ny� sz�ks�glet�nket. E technol�gia – nem meglep�en – tartalmazza a t�bbi technikai hull�m (ld. al�bb) elemeit is: a sz�m�t�g�phez hasonl�an inform�ci�t hordoz (CD, vagy TV-jel �tj�n), azonban – �gysz�lv�n – m�g mindig a konnektor energi�j�ra t�maszkodik. 1843-ban el�sz�r alak�tott�k �t a k�pet elektromos impulzusok vonalszer� sorozat�ba, ez a telev�zi� alapelve. Negyven �vvel k�s�bb az �n. Nipkon-lemez ugyanezt vitte v�ghez, csak m�s m�szaki megold�ssal. Ezek jelentik az els� l�p�seket mai m�dia-technol�gi�nk fel�. De az 1927-es els� k�belt�v� pr�b�lkoz�sokat is ide kell sorolnunk. 1952-ben megkezd�d�tt az els� rendszeres TV m�sorsz�r�s, r�videsen pedig mindenkinek lett t�v�je, mellyel megsz�letett a modern k�p- �s m�diavil�g. Az elem, melyre ezt a vil�got �p�tett�k: a r�z. Csak gondoljunk arra a huzalk�tegre, mely a r�di�jelek tov�bb�t�s�t lehet�v� teszi, �s amely ir�ny�tja a kat�dsugarak elhajl�s�t, vagy azokra a r�zvezet�kekre, melyek az �sszes �ramk�rt �sszek�tik. 

Els� hull�m	M�sodik hull�m	Harmadik hull�m
Anyagok transzform�ci�ja, energiafelszabad�t�s, sz�ll�t�s	Inform�ci�terjeszt�s, h�rek, �lm�nyek, k�pek	Sz�m�t�stechnika, ir�ny�t�rendszerek, fel�gyelet, logikai folyamatok
Vas, k�mia, �get�s.	R�z, elektromos hull�mok, elektromos vezet�k.	F�lvezet� f�mek, digit�lis logika.
Kapcsolat az emberi akarattal, fizikai felt�telek, fellend�l�s.	Kapcsolat az �rz�ssel, r�szv�ttel, kommunik�ci� m�sokkal, ember-k�zi szf�ra.	Kapcsolat az intelligenci�val �s gondolkod�ssal.
Az aut�k 1908-as t�megtermel�se mindenki sz�m�ra el�rhet�v� tette ezt a technikai hull�mot.	Ez a hull�m 1952-ben, a telev�zi�val kezd�d�tt.	Ez a hull�m a ’80-as �vekben, a PC-kkel indult.

*

A h�rom technikai hull�m ismeret�ben �rdekes felfedezni azt, hogy Rudolf Steiner e h�rom alaper� hasonl� egyenjog�sod�s�t �s sz�tv�l�s�t �rja le az emberben. Ez mindenkivel megt�rt�nik, aki a szellemi fejl�d�s egy bizonyos pontj�t el�rte. Azonban – �s ennek nagy jelent�s�ge van ebben az �sszef�gg�sben – tudat alatt az emberis�g eg�sz�ben is megt�rt�nik, amint a k�sz�b�t megk�zel�tj�k ebben a sz�zadban.

„M�r le�rtam a k�sz�b �tl�p�s�t ebben a k�nyvben⁹ r�mutatva e h�rom alaper�re az emberben – melyek meglehet�sen kaotikusnak t�nnek fizikai �let�nkben – �s, hogy mik�nt alakulnak �t f�ggetlen, k�l�n�ll� gondolkod�ss�, �rz�ss� �s akaratt�. Amikor az ember �tl�pi ezt a k�sz�b�t, ezek az er�k f�ggetlen entit�sokk� v�lnak. Sok tekintetben az emberis�g eg�sz�nek fejl�d�se t�kr�z�dik az egyes ember egy�ni �let�tj�ban, b�r n�mi id�k�l�nbs�ggel. Ugyanis, amit egy ember tudatos szellemi fejl�d�s�ben �t�l, azt az emberis�g, mint eg�sz, tudat alatt fogja �t�lni az �t�dik Atlantisz ut�ni korban.” ¹⁰

Ez – t�bb m�s dolog k�zt – a szoci�lis h�rmas tagoz�d�ssal �ll �sszef�gg�sben. Ebben az �sszef�gg�sben feltessz�k magunknak a k�rd�st, hogy a fent eml�tett h�rmas technol�giai hull�m a k�sz�b e tudat alatti �tl�p�s�nek eredm�nye-e? Ha igen, akkor a technikai fejl�d�s a szellemi fejl�d�s k�pek�nt fog megjelenni, az ember szellemi vil�ghoz val� jelenlegi kapcsolat�nak eredm�nyek�nt. A sz�m�t�stechnika �gy a harmadik �s egyben utols�, k�ls�, l�that� jel ebben a folyamatban. Rudolf Steiner a h�rom l�pcs� k�z�l az els�t �rta le. Mi itt a k�t hi�nyz� technikai hull�mot pr�b�ltuk meg k�rvonalazni, feladatunk most pedig az, hogy megn�zz�k, tudunk-e bizonys�got tal�lni erre a gondolatmenetre Rudolf Steiner szellemi kutat�saiban. A k�rd�s most teh�t az: Rudolf Steiner val�sz�n�s�thet�en tudott �s besz�lt a sz�m�t�g�pr�l?

*

Megd�bbent�, hogy azt tal�ljuk, Rudolf Steiner tulajdonk�pp el�g r�szletes besz�mol�t adott a sz�m�t�stechnik�r�l, �s hogy ezek meger�s�tik a fenti gondolatmenetet.

Egy – e cikk szempontj�b�l igen fontos – el�ad�sban, mely a 'Was tut der Engel in unserem Astralleib'¹¹ (Hogyan tev�kenykedik az Angyal az asztr�ltest�nkben?) c�met viseli, Rudolf Steiner le�rja, hogyan pr�b�lnak az Angyalok bizonyos impulzusokat az emberbe �ltetni. Ezt oly m�don teszik, hogy bizonyos k�peket keltenek az asztr�ltestben. A h�rom impulzus k�z�l az els� c�lja az, hogy az embert bizonyos kapcsolatba hozza fizikai l�t�vel, nevezetesen: „… a j�v�ben az ember k�ptelen lesz nyugodt lenni… am�g boldogtalan emberek vannak k�r�l�tte”, ez az „abszol�t testv�ris�g” impulzusa. A m�sodik, amit az Angyalok az emberben l�trehoznak, az emberi l�lekkel �s szellemmel �ll �sszef�gg�sben: ennek sor�n az Angyalok megpr�b�lj�k lehet�v� tenni, hogy „minden emberi l�ny k�pes legyen egy rejtett isteni l�nyt �rz�kelni embert�rs�ban. …minden emberi tal�lkoz�st vall�sos esem�nynek, szents�gnek fognak tekinteni.” Az Angyalok harmadik impulzusa lehet�v� k�v�nja tenni, hogy az ember „gondolkod�sa r�v�n” k�pes legyen a szellemi vil�gba l�pni, hogy a m�lys�g f�l�tt hidat verjen, mely folyamat a szellemi konkr�t megtapasztal�sa a gondolkod�sban.

Itt r�gt�n felismerj�k, hogy az els� technikai hull�m beleillett az els� angyali impulzus kateg�ri�j�ba. Abban a pillanatban, hogy visszautas�tj�k az abszol�t testv�ris�g impulzus�t, e technika sz�rnyetegg� v�lik, �rtelmetlen �s puszt�t� k�vetkezm�nyek k�s�ret�ben.

Hasonl�k�ppen, az ember �szreveheti, hogy a m�di�val �s a k�pekkel �sszef�gg�sben �ll� technikai hull�mnak van valami k�ze a szoci�lis-vall�si impulzushoz, melynek c�lja, hogy az embert hozz�kapcsolja az emberis�ghez. �m ha ezt az impulzust nem fogadj�k be, akkor e technika eredm�nye sek�lyess�g �s m�sok megvet�se lehet.¹² Ez – egy sz�l�ssal �lve – a k�pk�d� nyomor�k k�pe.

A harmadik technikai hull�m – mely oly m�don tehermentes�t, hogy az emberi intelligenci�t g�p-intelligenci�val helyettes�ti – hasznos lehet abban a tekintetben, hogy felszabad�tja gondolkod�sunkat a latin-automatikus rutin al�l. Szabadd� tehetne benn�nket, hogy igaz�n a szellemi, mih�lyi intelligenci�nak szentelhess�k magunkat. Azonban ha az angyali impulzust nem fogadj�k be, gondolkod�sunk vakk� v�lik saj�t, igazi term�szet�vel szemben, ennek eredm�nyek�nt pedig a sz�m�t�g�pes attrakci�kat f�lre�rtelmezik, �s gondolkod�snak tekintik. Az �t a gondolkod�son �t a szellem vil�g�ba �gy bez�rul. Ez a „mesters�ges intelligencia” nev� szellem megsz�let�se, melyben – t�mogat�i szerint – nincs min�s�gi k�l�nbs�g az igazi intelligenci�hoz �s gondolkod�shoz k�pest.

A k�vetkez� sorokban olvashat�, mit mond Rudolf Steiner arr�l, ami t�rt�nni fog, ha az ember nem fogadja be a harmadik angyali impulzust, �s az tudat alatt marad:

„A harmadik dolog, ami t�rt�nni fog, a k�vetkez�: az ember meglehet�sen saj�tos er�kkel fog megismerkedni, s ezeken kereszt�l – bizonyos hull�mokat harm�ni�ba hozva, finom impulz�l�snak szeretn�m ezt h�vni – k�pes lesz hatalmas g�ptev�kenys�get kibontakoztatni. Az ember �szt�n�sen megtanul majd egy bizonyos szellemi (intelligens?) kontrollt alkalmazni a g�pszer�, mechanikus l�nyek f�l�tt. Az eg�sz technikai vil�g kaotikus �llapotba fog ker�lni. Azonban a v�gletekig az ember egoizmus�t fogja szolg�lni, �s az ember igen nagy becsben fogja tartani.”

Azok, akik ismerik a modern sz�m�t�g�peket, felismerik ezt a le�r�st. Itt van a finom �szt�nz�s (‘leichte Veranlassungen’), mely harmoniz�lja ezeket a rezg�seket. Tulajdonk�pp ez az els� d�nt�s, amit egy sz�m�t�g�pet v�s�rl�nak meg kell hoznia: milyen rezg�s� legyen, milyen frekvenci�n m�k�dj�n. A sz�m�t�g�p sebess�ge �s teljes�tm�nye, pl. hogy milyen sebess�ggel haladnak �t az utas�t�sok a processzoron, ett�l a frekvenci�t�l f�gg, mely ma �ltal�ban 20 �s 200 Megahertz k�z�tt v�ltozik (1 Megahertz m�sodpercenk�nt 1 milli� peri�dust jelent!). A „finom” sz� itt vonatkozhat a jellegzetesen alacsony �ramfelhaszn�l�sra is. �ltal�ban egy kis akkumul�tor, vagy napelem is el�gs�ges, �s ami �ramot haszn�l fel az nem is igaz�n maga a sz�m�t�g�p, hanem a perif�ri�s eszk�z�k. Ebben az �rtelemben hat�rozott k�l�nbs�get jelent az els�dlegesen sz�n- vagy benzinmeghajt�s�, b�d�s �s f�st�s vil�ghoz k�pest. A rezg�sek ’harmonikusak’ is, abban az �rtelemben, hogy mindig jelent�ssel b�r� adatokat, c�meket �s g�pparancsokat hordoznak.

Az id�zett r�szben Rudolf Steiner megeml�ti, hogy e technik�n kereszt�l k�pesek lesz�nk „hatalmas g�ptev�kenys�get ir�ny�tani”. Itt gondolhatunk a hatalmas szerel�csarnokokra, melyek majdhogynem emberek n�lk�l m�k�dnek, az elektronikusan ir�ny�tott er�m�vekre, vagy arra az automatikus ir�ny�t�sra �s ellen�rz�sre, mellyel pl. a vegyiparban tal�lkozhatunk. A „… bizonyos szellemi (intelligens?) kontroll…” a fent eml�tett p�ld�k l�nyegi kivonata arra vonatkoz�an, hogy a komputeriz�lt, automatiz�lt vil�g hogyan vette �t a modern ipari termel�s ir�ny�t�s�t. A „nem-intelligens kontroll” - mely sor�n mechanikus gombokat �s emel�ket haszn�lnak - �s a mechanikus vagy elektronikus, pre-digit�lis id�szak k�zti kontrasztra is utal.

Nem neh�z bel�tni, hogy a technika sz�mos ter�leten „... kaotikus �llapotba ker�lt, mely a v�gletekig kiszolg�lja az ember egoizmus�t…”. Kor�bban sohasem ir�ny�tott, termelt, vagy kezelt ennyi mindent ilyen kev�s ember, ilyen kis k�lts�gek, �s ilyen nagy haszon mellett.

A fenti id�zet a 'Was tut der Engel in unserem Astralleib' c. el�ad�sb�l – pontoss�ga folyt�n – meglehet�sen figyelemre m�lt� el�rejelz�s (f�k�nt azoknak, akik ismerik a sz�m�t�g�peket). Mindent �sszevetve: 1918-ban, mintegy harminc �vvel azel�tt jegyezt�k le, hogy m�g az els� gyeng�cske (�m testes) sz�m�t�g�p embri� megsz�letett volna konrad Zuse berlini nappalij�ban!

Ebben a vonatkoz�sban fontos kidombor�tanunk azt, hogy Rudolf Steiner a sz�m�t�stechnik�t nyilv�nval�an egy saj�ts�gos k�r�lm�ny eredm�ny�nek �rja le: abban a m�rt�kben, melyben az ember NEM k�pes az Angyalok �ltal az asztr�ltestbe helyezett impulzusokat �talak�tani, olyan m�rt�kben lesz k�pes �szt�n�sen l�trehozni e technikai vil�got. Ily m�don a technika nem a bels� fejl�d�s, hanem a bels� kudarc eredm�nye.

*

Tov�bb er�s�ti Rudolf Steiner fenti meg�llap�t�sainak jelent�s�g�t a h�rom korszakra val� utal�s.¹³ Ebben l�tjuk, hogy a sz�m�t�stechnika nem csak az emberi evol�ci� fontos folyamataival �ll kapcsolatban, hanem, hogy a szellemi vil�g azt v�rja az emberis�gt�l, hogy foglaljon �ll�st az intelligencia �s a gondolkod�s k�rd�s�ben, �spedig nem a bizonytalan j�v�ben, hanem ebben az �vtizedben (m�g a 2000. �v el�tt!).

Ugyanebben az el�ad�sban egy ink�bb „bibliai” sz�haszn�lattal �l, amit olyan tov�bbi utal�sk�nt �rtelmezhet�nk, mely a fenti �rvel�st al�t�masztja. Az Angyalok impulzusa az asztr�ltestben – mondja – lehet, hogy nem �ri el tudatunk k�sz�b�t, lehet, hogy �szrev�tlen marad: „mint az alv� ember (eset�ben), aki nem veszi �szre a tolvajt”. Ez a bibliai megfogalmaz�s k�nnyen elker�lheti a figyelmet, de lehet, hogy valamire r� akartak mutatni �ltala.

A ’tolvaj’, mint kulcssz�, az �jtestamentumhoz vezet el benn�nket, ahol ism�t csak megtal�ljuk a h�rom ter�letet, melyben az Angyalok asztr�ltest�nk�n munk�lnak.¹⁴  El�sz�r is, itt van a testv�ris�g k�rd�se a j� �s a gonosz szolga p�ld�zat�ban, ahol azokkal a fizikai/szoci�lis k�r�lm�nyekkel van dolgunk, melyeket az ember a m�sik embernek teremt. Azt�n ott van a szellemi aspektus, az isteni term�szet felismer�se a m�sik emberben: ezzel tal�lkozunk a t�z sz�z p�ld�zat�ban, akik tal�lkoznak (nem tal�lkoznak) a v�leg�nnyel. V�g�l pedig ott van a t�lentumok p�ld�zata: amikor az �r visszat�r, megtudja, hogy az egyik szolga el�sta a r�b�zott t�lentumot. Fizikai agy-gondolkod�sa k�ptelen volt megtal�lni ennek m�sik, hi�nyz� fel�t. Ez a form�lis, �gysz�lv�n f�ldh�z-k�t�tt, el�sott gondolkod�s „nincs tudat�ban annak a t�nynek, hogy a val�s�g hi�nyz� fel�hez csak �nmagunkon �t f�rhet�nk hozz�.”¹⁵ Ehhez a hi�nyz� f�lhez – melyet a t�bbi szolga meg tudott tal�lni – csak a fizikai agyunk n�lk�li, �teri gondolkod�s r�v�n, pl. intu�ci�n �t, f�rhet�nk hozz�.

E kulcskifejez�st haszn�lva – az alv� ember, aki nem veszi �szre a tolvajt – Rudolf Steiner kapcsolatba hozza a modern sz�m�t�g�p-probl�m�t azzal a pr�f�ci�val, mely a h�rom p�ld�zat ut�n k�vetkezik; nevezetesen az emberis�g elv�laszt�s�val, amelyre a karma el�ad�sok is utalnak.¹⁶

*

Rudolf Steiner m�sutt is besz�l a sz�m�t�stechnik�r�l. A k�vetkez� id�zetben – t�bbek k�z�tt – k�rvonalazza a sz�vegszerkeszt�s fogalm�t, a sz�m�t�g�pes h�l�zatok lehet�s�g�t, a glob�lis, pap�r n�lk�li inform�ci��tvitelt, stb.:

„A j�v� k�tfel�l mutatkozik meg. Egy haldokl�, materi�lis oldalr�l, �s egy m�sik oldalr�l is: egy �j szellemi vil�g kibontakoz�s�nal oldal�r�l, �s nemcsak elm�letben… hanem a konkr�t �let�nkben. Ez�rt, amit itt elmondok, tekints�k �gy, mint felk�sz�l�st arra, aminek el kell j�nnie.

Ne legyen ill�zi�juk a j�v�vel kapcsolatban. Azzal kapcsolatban sem szabad, hogy ill�zi�ink legyenek, ahov� kult�r�nk vezetni fog a k�z�r�sra vonatkoz�an. A j�v�ben az ember ugyan�gy fog besz�lni a k�z�r�sr�l, ahogyan manaps�g mi besz�l�nk az egyiptomiak hieroglif�ir�l. M�g l�teznek t�red�kei egy szellemi kult�r�nak, m�g van egy bizonyos szellemi kifejez�s a k�zzel val� �r�sban. �mde hamarosan a szelleminek minden nyom�t el fogj�k t�ntetni k�ls� kult�r�nkban, ahogyan az egyiptomi kult�ra is elt�nt… Ugyanaz a sz�j, mely egyszer ki fogja jelenteni, hogy valaha l�tezett egy olyan dolog, mint az emberi k�z�r�s, azt is ki fogja jelenteni – szellemi meggy�z�d�sb�l -, hogy Krisztus az emberek k�z�tt �l.” ¹⁷

Az antropoz�fia ism�t felh�vja figyelm�nket az esem�nyek m�g�tt l�v� k�toldal�s�gra: „ugyanaz a sz�j”, mely k�pes kinyilatkoztatni az �teri Krisztust (az emberis�g fejl�d�s�ben �p�t� �s kiterjed� er�k), r�sze lesz a hal�llal kapcsolatos, technikai fejl�d�snek. Amint l�tjuk, nincs ellentmond�s: ugyannak a dolognak a k�t oldal�r�l besz�l�nk. Az ember nem k�v�nhatja az egyiket, m�g elutas�tan� a m�sikat, ahogyan nem k�v�nhat t�zet sem, mik�zben elutas�tan� a hamut!

A sz�m�t�stechnika egy �jabb jellemz�s�t kapjuk 1917-b�l: „Az ember – id�vel – k�pes lesz k�ls� g�pekkel hal�ler�ket �ltetni az emberekbe, melyek elektromos �s magnetikus er�kkel �llnak majd �sszef�gg�sben. Akkor majd k�pes lesz sz�nd�kait, gondolatait a g�pbe ir�ny�tani.”¹⁸

�jb�l t�k�letesen tiszt�n l�that�, hogy – n�melyik buzg� k�vet�j�vel ellent�tben – Rudolf Steinernek sosem �llt sz�nd�k�ban szemben�ll�st kinyilatkoztatni e technikai tal�lm�nyokkal szemben: „Ez az intelligens technika olyasvalami, amit sosem szabad �gy kezelni, mint ami ellen harcolni kellene. Ez abszol�t helytelen �ll�spont… Az ember g�p-l�nyekkel val� egyes�l�se hatalmas �s jelent�s probl�ma lesz a F�ldfejl�d�s h�tral�v� r�sz�ben.”

�vtized�nkben (1990-es �vek) ez�rt nem az a d�nt� k�rd�s, hogy elutas�tsunk, vagy magasztaljunk bizonyos technikai m�rf�ldk�veket, hanem hogy meg�rts�k �ket. A harmadik technikai hull�m befejez�d�se azt mutatja, hogy az emberis�g tudat alatt l�pte �t a szellemi k�sz�b�t. Mostant�l minden iniciat�va az egy�nekre van b�zva. E l�nyszer� sz�m�t�g�p-intelligenci�t enn�lfogva �gy kell tekinten�nk, mint sz�vesen l�tott betegs�get, melynek legy�z�se mindenn�l fontosabb. �gysz�lv�n ez az emberis�g utols� felh�v�sa arra, hogy vagy megny�ljon az �teri gondolkod�s, a mih�lyi intelligencia fel�, vagy azz� a szolg�v� v�lj�k, aki, minden k�vetkezm�ny�vel, el�ssa a t�lentumot. �gy teh�t �gy is tekinthetj�k a technikai fejl�d�st, mint a szellemi vil�g term�szetes pr�b�lkoz�s�t az emberis�g tudatalattij�ban arra, hogy felismertesse a mih�lyi-arisztotel�szi impulzust, mely Mih�ly korszak�hoz hozz�tartozik. Teljesen vil�gosnak kell lennie, hogy e betegs�g �nmag�ban nem gonosz (s�t, ezzel ellent�tben arra hivatott, hogy a ’latin’ megszokotts�gb�l felszabad�tson), hanem a gonosz lehet�s�get kapott arra, hogy teret nyerjen minden olyan individualit�son �t, aki nem gy�zi �t le saj�t gondolkod�s�val val� kapcsolat�ban.

*

A sz�m�t�stechnik�nak ez�rt olyan jelens�gnek kell lennie, mely nem csak elb�v�l, vagy f�lelmet kelt. Az iskol�k el�tt itt nagy kih�v�s �ll, de a ’technika’ tant�rgyat fel lehetne haszn�lni, mint megfelel� kontextust, arra, hogy ennek keret�ben foglalkozzanak a k�rd�ssel. Az �llami iskol�k megk�zel�t�se ebben a t�m�ban arra hajlik, hogy a di�kokat annak a felhaszn�l�nak a szerep�be helyezze, aki a k�sz szoftver �s hardver csomagokat alkalmazza, de nem �rti. Ez a megk�zel�t�s nem megfelel�nek t�nik ha a c�l az, hogy a sz�m�t�stechnika, mint olyan meg�rt�s�t �rj�k el. Azonban ism�t meg kell eml�ten�nk: az sem megfelel�, ha egyszer�en csak elmagyar�zzuk a sz�m�t�g�p puszta m�k�d�s�t. A sz�m�t�g�p m�k�d�si m�dj�nak tiszt�n atomisztikus ismerete – ha �gy hagyj�k – semmi m�s, csak egy �jabb fajt�ja a Maya-nak.

*

Gottfried Straube BA fokozattal v�gzett sz�m�t�stechnik�b�l az Osloi Egyetemen, jelenleg k�mi�t tan�t a Stavangeri Waldorf Iskol�ban, Norv�gi�ban.

A cikket – a szerz� hozz�j�rul�s�val – magyarra ford�totta T�rk�ssy Szil�rd, a magyarorsz�gi G�d�ll�i Waldorf Iskola angoltan�ra.

Spektrum der Wissenschaft 3/1990

¹ Rudolf Steiner: Rhythmen im Kosmos und im Menschenwesen - Wie kommt man zum Schauen der geistigen Welt? June 28 and June 30, 1923.

² Rhytmen im Kosmos..., June 28, 1923.

³ Der Goetheanismus, ein Umwandlungsimpuls und Auferstehungsgedanke. Dornach 1919 - GA 188.

⁴ Scientific American, November 1987, Martin Schulz, szupersz�m�t�g�pek fejleszt�s�nek szak�rt�je.

⁵ Marvin Minsky: Psychology Today, January 12, 1983.

⁶ Handbook of Software & Hardware Interfacing (Szoftver �s hardver illeszt�sek k�zik�nyve), Jeffrey P. Royer

⁷ Der Spiegel January 13, 1991., 236. old.

⁸ Rudolf Steiner: Die soziale Grundforderung unserer Zeit - In ge�nderter Zeitlage, GA 186, Dornach Dec. 20,1918.

⁹ Rudolf Steiner: 'Wie erlangt man Erkenntnisse der h�heren Welten?' , fejezetc�m: 'Die Spaltung der Pers�nlichkeit w�hrend der Geistesschulung'.

¹⁰ Rudolf Steiner: Der innere Aspekt des sozialen R�tsels. GA 193

¹¹ Kiadva a GA 182-ben

¹² J�l �rja le pl. Neil Postman: 'Laughing ourselves to death' (Hal�lra nevetni magunkat) c. k�nyve

¹³ Was tut der Engel in unserem Astralleib.

¹⁴ M�t� 24.42, Luk�cs 12.39

¹⁵ Aquinoi Tam�s filoz�fi�ja. 1920

¹⁶ August 4, 1924

¹⁷ Rudolf Steiner: Der Weg des Christus durch die Jahrhunderte. Gehalten am Oktober 14, 1913, 8 GA 152

¹⁸ Alaposan kimer�ti az "Individuelle Geistwesen und einheitlicher Weltengrund", k�l�n�sen November 25., 1917, Dornach