Bevezet�s:

   Ha mes�r�l besz�l�nk, mindig a gyerekeke gondolunk n�mi kedves egy�tt�rz�ssel, �s nem gondolunk, vagy csak ritk�n a saj�t gyermekkori mese �lm�nyeinkre. Rohan a vil�g k�r�l�tt�nk, rohanunk mi is. A feln�tt vil�g manaps�g nem tartja fontosnak azt, ami �vezredek �ta, - ami�ta ember �l a F�ld�n - l�tezik. A mes�ket r�gen feln�ttek mes�lt�k feln�tteknek. Minden kult�r�ban szerepe �s helye volt a mes�l�snek. A „hallgat�k” olyan spontaneit�ssal �s odaad�ssal �lt�k �t ezeket a saj�t fant�zi�jukban megelevened� „k�peket”, mint ma a gyerekek. Ezek a szok�sok a magyar kult�r�ban is �vezredes hagyom�nyokra tekintenek vissza. A feln�ttek vil�g�ban ismert mes�k, t�rt�netek ember�lt�k sor�n k�s�rt�k a feln�vekv� nemzed�ket, mely mindig �jra �s �jra �r�met szerzett mes�l�nek �s hallgat�nak egyar�nt. Ez a k�z�ss�get teremt� �s �sszetart� hagyom�ny t�bb m�v�szeti �g alapjait is megteremtette. Gondoljunk az irodalom sokf�le m�v�szetei �g�ra (eposzok, mond�k, reg�k, elbesz�l�sek, reg�nyek, stb.): a sz�nh�z m�v�szetre (legyen pr�zai, vagy zenei m�), a komoly zenei m�vekre, a k�nyvnyomtat�s �s a k�pz�m�v�szet valamennyi �g�ra.

Mi kell a mai kor gyermek�nek?

   Jelen�nk nem egy biztat� j�v�k�pet fest gyermekeink sz�m�ra. M�r az oktat�si int�zm�nyekbe is behatolnak olyan t�rsadalmi k�rd�sek, melyek a gyermek l�t�t alapvet�en m�s megvil�g�t�sba helyezik. A feln�tt vil�got f�lelemmel t�lti el az inform�ci�s t�rsadalom k�vetelm�nyei, a munkahely lehet�s�gek, aggodalom a szoci�lis lecs�sz�st�l, a sikertelens�gt�l, a konkurencia harcokt�l, az �regkori l�tbizonytalans�gt�l. Mit tesz�nk gyermekeink �rdek�ben?  Azt gondoljuk, hogy a lehet� legjobbat tessz�k, mikor felk�sz�tj�k �ket az �letre, k�r�l vessz�k a telev�zi�, vide�, sz�m�t�g�p �s egy�b elektronikus eszk�z�k vil�g�val. Egyszer gondoljuk v�gig, hogy mit ny�jtanak ezek a mai kor divatos �s szem�lytelen eszk�zei. Mit kapnak �traval�ul, ami gyakorlati hasznot hoz „feln�tt” �let�kben?  Biztosak vagyunk, hogy erre van sz�ks�g�k? A gyermekeink j�v�j�nek biztos�t�sa �rdek�ben megfosztjuk �ket a boldog, nyugodt, biztons�got ad� gyermekkort�l, mely a szabad j�t�kon, sz�rakoz�son kereszt�l lehet�s�get adna a kreativit�s �s fant�zia kialak�t�s�nak. A bevezet�ben m�r eml�tettem, hogy a mes�k olyan mor�lis t�rt�netek, melyek a „m�g tiszta” gyermeki l�lek sz�m�ra �r�met �s biztons�got ny�jt� �rt�krendet k�pviselnek. Bepillant�st jelent a gyerekek sz�m�ra a val�s�g vil�g�ba, amely megfelel az �letkori saj�toss�got t�kr�z� m�gikus vil�gk�p�knek. Ezek a mes�k szerelemr�l �s f�lt�kenys�gr�l, sz�let�sr�l �s elm�l�sr�l, f�lelemr�l �s b�tors�gr�l, sorsok felv�llal�s�r�l �s megfutamod�sr�l sz�lnak. Mindarr�l, ami egyes emberek �s n�pek �let�r�l, sors�r�l megismerhet� �s a mindenkori feln�vekv� nemzed�kek sz�m�ra, mint tanuls�g megismerni val�. Minden kor �s kult�ra sz�m�ra egy erk�lcsi, etikai �rt�krendet k�pvisel� mint�t ny�jt.

Az �vod�skor� gyerekre jellemz�, hogy sz�m�ra a mes�ben szerepl� l�nyek k�lseje bels� tulajdons�gokat t�kr�znek (pl. a gonosz boszork�ny vagy h�tfej� s�rk�ny a cs�ny�val, rosszal, a j� viszont az mindig sz�p lehet, az elvar�zsolt mindig �j pozit�v l�tform�t kap, ami�rt meg kell k�zdenie.) stb. A gyermek sz�m�ra term�szetes, hogy minden�rt harcot kell v�vni, s helyt kell �llni, hogy a j� bek�vetkezz�k. Az eredeti n�pmes�k olyan lelki-szellemi �rt�kekr�l �s p�ldak�p erej� emberi fejl�d�si folyamatokr�l sz�lnak, melyek �ppen olyan igazak, mint az �t k�r�lvev� vil�g. Gyakorl� sz�l�k, nagysz�l�k bizony�ra megfigyelt�k, hogy a kicsik mennyire szeretik hallgatni az ismert mes�ket. Az ism�tl�s nem unalmass� teszi a mes�t, hanem elm�ly�ti az azonosul�st �s a meg�rt�st.  Bels� k�pk�nt (t�jk�p-szer�en) jelenik meg a mese a gyerekben. A „bels� k�p” kialak�t�s�nak k�pess�ge nagyon fontos a k�s�bbi tanul�si folyamatok alakul�s�ban. Itt eml�ten�m meg, hogy a fejlett ipari orsz�gokban �vr�l �vre egyre nagyobb sz�mban terjed a „funkcion�lis analfabetizmus”, mely azt jelenti, hogy eleget tettek az iskolak�telezetts�gnek, ennek ellen�re nem tanultak meg �rni, olvasni, de az audovizu�lis, elektronikus eszk�z�ket tudj�k haszn�lni. Magyarorsz�gon ezek a sz�mok �vr�l-�vre n�nek. Jelenleg a  18 �ves koroszt�ly mintegy 17%-�t jelenti!!!

 Az ismert, sokadszor hallott mese folyam�n a gyermek �rdekl�d�se �s biztons�g�rzete n�, s �r�l, ha tudja, hogy a t�rt�net folyamat�ban mi k�vetkezik. A gyerek �rzelmei el�re l�that� sorrendben jelennek meg �s �gy �lvezi a gyerek a fesz�lts�get majd a felold�st.

A mesemond�s fejleszti a gyerek �rzelmi, �rtelmi �s anyanyelvi k�pess�geit egyar�nt. ( A jelenlegi kutat�sok is azt bizony�tj�k, hogy az �rzelmi fejl�d�snek az EQ hossz�t�von nagyobbak a kihat�sai, mint az �rtelmi k�pess�gek az IQ er�ltetett fejleszt�se.)

Az �vod�skor� gyereknek sz�ks�ge van arra, hogy a k�rnyezet�ben besz�lt „anyanyelv�t” min�l biztosabban tanulja meg. Az eredeti n�pmes�k sz�kincse, k�pei, felid�zi a fogalmak �rzelmi t�lt�s�t, amely mindig soksz�n�, t�bbr�teg� �s fontos, hogy �rz�kelhet�v�, �t�lhet�v� v�ljon a tartalom. Olyan r�gi, sz�p szavakon megsz�lal� mes�t is sz�vesen hallgatnak a gyerekek, amelyeket nem azonnal �rtenek meg. J�, ha a gyerekek csak sejtik a szavak jelent�s�t. Az �rzelmi t�lt�s ilyenkor is jelent�s, majd id�vel tisztul az �rt�s.

Mit mes�lj�nk?

   Szinte hihetetlen, de van olyan gyerek, aki egy�ltal�n nem tal�lkozik mes�vel, vagy olyan �rtelmetlen, bugyuta, sz�ps�g�kt�l megfosztott, „vicces” zagyvas�gokkal keretezett �rt�ktelen, a gyermeki b�lcsess�get len�z� „mes�nek” cs�folt t�rt�netekkel tal�lkoznak, mely a feln�tt sz�m�ra vicces, j� pofa. A gyerekek sz�mra nincs sz�ks�g ilyen karikat�r�ra. Nekik az embert, a vil�got kell megismerni, hogy azt meg�rts�k. Csak az a feln�tt tud �rtelmesen �s felel�ss�gteljesen cselekedni �s gondolkodni, aki �nmag�t ismeri.

Mindenkinek van eml�ke gyermekkori kedvenc mes�ib�l. Ezek a kedvenc, szinte klasszikus mes�k minden korban aktu�lis probl�m�kat t�rnak fel, �s a feln�tt vil�g sz�m�ra is �r�met okoznak, mindenkor aktu�lis, emberi �rt�krendet k�zvet�tenek. A testnek, hogy fejl�dhessen, n�vekedhessen, sz�ks�ge van t�pl�l�kra. A l�lek t�pl�l�sa is �ppen olyan fontos a gyermek bels� fejl�d�se �rdek�ben. Ugye milyen sokszor elhangzik? Mes�lj! N�ha zavarban vagyunk: mit mes�ljek? Ilyenkor a kedvenc m�r sokszor hallott mes�ken k�v�l sz�vesen hallgatj�k a k�nyvb�l olvasott mes�ket, vagy az �ltalunk kital�lt t�rt�neteket. �h�tattal hallgatj�k a mes�k �s az ebben szerepl� vit�zek, t�nd�rek, t�rp�k, s�rk�nyok, boszork�nyok, stb. mindig id�szer� titkos vil�g�t. Mi feln�ttek gyakran idegenked�nk a n�pmes�kben �s m�s klasszikus mes�kben gyakran fellelhet� kegyetlens�gekt�l. Arra azonban nem gondolunk, hogy amikor pl. felv�gj�k a farkas has�t, akkor csak a mi k�pzelet�nkben folyik a v�r. Ha nem mondjuk ki, (a v�r sz�t) �s nem mutatunk k�pet, a gyermeki tudat szabadul�sk�nt fogja fel a helyzetet. Az emberi fant�zia �s k�palkot�s individu�lis. Mindannyian eml�ksz�nk olyan irodalmi �lm�nyre, melyet olvas�s ut�n megn�zt�nk filmen. Az �lm�ny lehangol� volt. Szinte kiv�tel n�lk�l azt mondtuk: a k�nyv jobb volt. Csak azt nem mondtuk ki �s fogalmaztuk meg soha, hogy t�l�nk volt jobb! Mert a filmbeli a k�pek nem a mi k�peink voltak! Ezek tudat�ban �rdemes elgondolkodni, hogy milyen k�pekkel, hang �s k�pi effektusokkal �rasztj�k el gyermekeinket a k�perny�k.

Az �zletekben rengeteg k�nyv k�z�l lehet v�lasztani. Milyen a j� �s sz�p mese k�nyv? Figyelemmel kell lenni, hogy milyen koroszt�lynak szeretn�k �r�met okozni. A kicsi gyermek (4 �ves korig) szereti az egyszer� l�ncmes�ket, mond�k�kat, ritmusos, dallamos versik�ket. Az �vod�s koroszt�ly a n�pmes�ket, a kisiskol�s koroszt�ly a reg�ket, mond�kat,  eposzokat kedveli, mert ez �ll k�zel az � szellemi, lelki vil�gukhoz. Term�szetesen mindenki a saj�t �zl�se szerint v�s�rol, de �rdemes elgondolkodni azon, hogy milyen lehet egy mesek�nyv, ami �rt�kes tartalommal �s mondanival�val van megt�ltve �s illusztr�ci�i hagynak teret gyermekeink fant�zi�j�nak kibontakoz�s�hoz.

                                                              Dr. H�born� F�redi Marica 

                                                                       waldorf �v�n�

Felhaszn�lt irodalom:

Min�s�tett Waldorf �vodai Program

Arnica Esterl, Peter Lang: A gyermeknek mese kell!