Emil Molt �s a Stuttgarti Waldorf Iskola

Rudolf Grosse cikke

(Az Erlebte P�dagogik (Megtapasztalt Pedag�gia) c. �js�gb�l, Dornach 1968.)

A Stuttgarti Waldorf Iskol�t (Freie Waldorfschule) 1919-ben alap�totta Dr. Emil Molt, a Waldorf-Astoria Cigarettagy�r igazgat�ja, munk�sainak gyermekei sz�m�ra. Ez egy olyan szoci�lis impulzus �s tett volt, mely a szabad szellemi �letb�l sz�letett.

A k�t �s f�l �v alatt, am�g n�la laktam, Emil Molt gyakran mes�lt nekem arr�l az id�szakr�l, mely �lete tet�pontj�t jelentette.

1919 szeptember�ben az iskola 260 di�kkal nyitotta meg kapuit, akik f�k�nt munk�semberek, n�h�ny k�z�l�k antropoz�fusok, gyermekei voltak. Emil Molt Rudolf Steinert k�rte fel arra, hogy vegye �t az iskola megszervez�s�t �s vezet�s�t. Az � ir�ny�t�sa alatt az iskola megkapta azt a szellemi alapot, melyet olyan pedag�giak�nt ismertek meg, amely az antropoz�fi�b�l sz�letett. Egy egy�ni kezdem�nyez�s �gy vezetett ahhoz a mozgalomhoz, amit ma „steineri” vagy „Waldorf pedag�gi�nak” h�vnak, �s amelynek a 20. sz�zad szellemi �let�ben vezet� szerepe lett.

Emil Molt rendk�v�l �rdekes ember volt. Kicsi, sz�gletes, testes alakja, sz�pen form�lt, nagy �s kopasz feje egy er�s akarat� ember k�p�t mutatta. Kis, k�k, �l�nk szemei voltak, melyek intelligens, �that� �s energikus tekintettel b�rtak. Nagy sz�ja, keskeny ajkai �s er�s �lla az igen vonz� arcnak felt�n� jelleget adtak. �ppen 42 �ves volt, amikor �letre h�vta a Waldorf iskol�t. Szellemi nagys�ga kivil�glik abban a t�nyben, hogy e m�g fiatalos �veiben sz�les l�t�k�re volt, mely lehet�v� tette, hogy – egy forradalmi, �sszeoml�sban l�v� �s �j ir�nyokat rem�nytelen�l kutat� korban – adom�nyozzon valamit a v�llalkoz�i szf�r�b�l azzal, hogy megalap�tja a Waldorf iskol�t, mely – Rudolf Steineren kereszt�l – az iskolarendszer �s az oktat�s meg�jul�s�hoz vezetett. A t�rt�nelembe nem egy cigarettagy�r igazgat�jak�nt, hanem egy iskola megalap�t�jak�nt �rta be nev�t.

Emil Moltnak - aki 1936-ban, r�viddel 60. sz�let�snapja ut�n halt meg Stuttgartban – neh�z gyerekkort kellett �t�lnie. 1876. �prilis 14.-�n sz�letett Schw�bisch-Gm�ndben. Saj�t sors�ban tapasztalta meg a gy�trelmes iskolai �let elnyom�s�t. 14 �ves kor�ban m�r �rva, tanonc�veit egy neves kereskedelmi c�gn�l t�lt�tte, Calw-ban, mely gazdag �ruk�szlettel igyekezett eleget tenni a vid�ki lakoss�g sokf�le ig�ny�nek. Gyakran mes�lt nekem e kem�ny �vekr�l, mely iskol�z�sk�nt csup�n az�rt volt �rt�kes, mert olyan nagyon neh�z id�szak volt. � pedig – a legkisebb �s legfiatalabb – ki volt t�ve az id�sebb fi�k cs�nytev�seinek �s szesz�lyeinek. A rakt�rban kellett dolgoznia, ahol neh�z zs�kokat, l�d�kat �s egy�b terheket cipelt gyenge v�llain, reggel kor�n kezdett, amikor m�g s�t�t volt, este pedig k�s�n v�gzett. A boltok m�g vas�rnap is nyitva voltak, �gy soha nem �lvezhette a szabadid�, vagy a vak�ci� �r�meit.  „Mennyire v�gytam arra, hogy l�thassam a t�rsaimat, akik fels�bb oszt�lyokba j�rtak, hogy n�ha n�zhessem, ahogy j�tszanak, amint egy�tt �ld�g�ltek, vagy barangoltak, mik�zben �n ki voltam z�rva az �let�kb�l.” Mindazon�ltal m�lyen tisztelte f�n�k�t, az �reg Georgit, aki a fegyelem, a becs�letes kereskedelem �s feddhetetlens�g mintak�pe volt, �s akit ut�nozni igyekezett. Egy-egy ritka d�cs�r� sz� ut�n - mely a legmagasabb jutalom volt, amiben valaki r�szes�lhetett - a Paradicsomban �rezte mag�t. Ez a sp�rtais�g bizonyos m�rt�kig Emil Moltnak is saj�tja lett, mely jellem�nek sokf�le von�s�ban volt l�that�, m�g k�s�bb is, amikor mer�ben m�s �letst�lust kellett felvennie. Amikor n�ha megh�vta �zleti bar�tait eb�dre, �gy t�nt, nem vette �szre, hogy az igen egyszer�, veget�rius �tel „szokatlan” volt nekik. Az eb�det k�vet� �sszej�vetel a k�nyvt�r�ban pedig m�g ink�bb zavarba hozta �ket, mert hatalmas �s �rt�kes k�nyvgy�jtem�nye egy tanul� ember szob�j�nak benyom�s�t keltette, akit ritk�n l�tni a gazdas�gi �let kapit�nyai k�z�tt.    

Ifj� �zletemberk�nt f�n�ke G�r�gorsz�gba k�ldte, hogy egy nagy export-import c�gn�l megismerkedjen a vil�gkereskedelemmel. E r�vid balk�ni �t az er�s akarat� sv�bot – akinek egy�nis�g�t a k�teless�g h�v�sa �s a kem�ny �let m�r kor�n megform�lta – egy �j �letelemmel �ll�totta szembe, amely azonban j�t tett neki, �s hatalmas lelkesed�st, �let�r�m�t �s emberszeretetet var�zsolt el� bel�le. Eur�p�nak e r�sz�n egy�rtelm�en sors�nak talaj�n �llt, �s gyakran megpr�b�lta megfejteni k�s�bbi �let�nek kapcsolatait, mely �jra �s �jra d�lre vezette. �szt�n�sen �lt benne a szellemi keres� minden von�sa – a vele sz�letett „ismerd meg magad” felsz�l�t�s�val –, s m�g fiatalon elvezette Rudolf Steinerhez. Tal�lkoz�suk tudatoss� tette sz�m�ra azt, ami kor�bban alv� �llapotban munk�lt benne. Figyelemre m�lt�ak azok a mondatok, melyeket maga �rt az antropoz�fi�val val� tal�lkoz�s�r�l:

“ . . . Azokban az id�kben az emberek sz�gyenkeztek �s elpirultak, amikor valaki a l�lekr�l, mint val�s�gos l�tez�r�l besz�lt. Akaratuk �s tetteik eg�sze – mely �ltal�ban bels� nyughatatlans�gukat pal�stolta – k�ls� esem�nyek fel� fordult. E hangulatban akadtam r� Rudolf Steiner els� el�ad�saira, melyekre egyik �zleti bar�tom h�vta fel a figyelmem. E gondolatvil�g el�sz�r furcs�nak t�nt sz�momra, �s neh�z volt tartalm�t felfognom. T�ls�gosan nagy volt a kontraszt az addig l�tez� gondolat-vonattal szemben. A gondolati koncentr�ci� legnagyobbr�szt a gyakorlati �zletembereket vonzotta. Alkalmazni lehetett ugyanis az �letre �s le lehetett vizsg�ztatni, �gy szellemi ir�nyban �bresztett bennem bizalmat, mely ir�ny – �s ezt bizony�tani lehetett – hat�konyabb� �s �gyesebb� tette az embereket. Lassan elkezdtem meg�rteni a tartalmi r�sz�t is. El�sz�r is bels� nyugalom �s koncentr�ci� �bredt bennem az el�ad�sok alatt, �s els� alkalommal �ltem �t azt a rend�thetetlens�get, mely �rr� lett rajtam – hacsak n�h�ny pillanatra is -, egy olyan �rz�s, hogy az eg�sz vil�g �sszed�lhet, az m�gsem �rint engem. Elemi er�vel v�gytam r�, hogy egy ilyen �lm�ny ne kiv�teles, hanem tart�s �llapot legyen! Ez a v�gy vezetett oda Rudolf Steinerhez. A tal�lkoz�sunk �letem fordul�pontja volt. K�ls�leg el�sz�r nem �lt�tt nyilv�nval� form�t. Az viszont biztos, hogy az alkohol �s a h�s kiker�lt az �letemb�l, mert akad�lyozt�k a komoly gondolati gyakorl�st. Alig volt v�ltoz�s a mindennapi �zleti �letemben. Azonban elegend� id� �s �rdekl�d�s maradt azon k�rd�sek sz�m�ra is, amelyek k�zvetlen�l nem kapcsol�dtak az �zleti �lethez. A steineri irodalom komoly tanulm�nyoz�sa rendet vitt az ember gondolati �s �rzelmi �let�be. Csak most vettem �szre, ezek mennyire kaotikus �llapotban voltak, hogy az igazi emberi l�nyeg hogyan s�llyedt �s veszett el a k�ls� zavarodotts�gban! A kem�ny bels� munk�n �t azonban fokozatosan �jra felfedeztem a rendet, �s akkor d�bbentem r�, mennyire kev�ss� ismertem addig az embert az emberben! Amikor pedig nagy er�fesz�t�sek �r�n v�gre lemeztelen�tettem, egy kis bossz�s�g vagy aggodalom el�g volt ahhoz, hogy �jra eltakarja mag�t. Micsoda v�get nem �r� munka volt ez, melyet �jra �s �jra el kellett kezdeni! R�ismertem, az ember saj�t jelleme �s temperamentuma mik�nt z�rta el az utat, �s hogyan kellett rajtuk ism�telten fel�lkerekedni. Azonban a harc k�v�l-bel�l megac�lozza az embert, �s sok k�ls� �letbeli sikert e bels� k�zdelemre lehetett visszavezetni. Az ember elkezdte megtanulni, hogyan �llja meg a hely�t az �letben.

A tal�lkoz�s Dr. Steinerrel �s k�nyveinek tanulm�nyoz�sa a legm�lyebb hat�st gyakorolta a mor�lis oldalra. M�g a kis dolgok is elkezdtek megv�ltozni. Gyakran azt gondolj�k, hogy �zletembernek lenni, �s k�zben leveleket �rni az igazs�got megtartva, lehetetlen – Merk�r szab�lyai egy pici csal�st megengednek -, s�t, ennek elker�l�se nem is eg�szen egyezik az �zleti �let szab�lyaival. Ezek a hagyom�nyok f�lre lettek t�ve. Hely�kbe az abszol�t hiteless�gre val� t�rekv�s l�pett, m�g a kis �s konvencion�lis dolgokban is, �s �gy volt ez a nagy �s kis dolgokban egyar�nt. Ez a hiteless�g fel�bredt, �s �letsz�ks�glett� v�lt. A term�szetszer� eredm�ny pedig olyan magabiztoss�g lett, mely minden ir�nyb�l, m�g a bankszf�r�b�l is, �radt.”

�jra l�thatjuk, hogy az ember teljes l�nye lett �gy megragadva, �s mivel Emil Molt ugyanakkor eg�szen gyakorlatias volt, a dolgok pedig tov�bbra is fejl�dtek, siker�lt egy igen z�rt �tra bejutnia �zleti v�llalkoz�saiban.

„Egy olyan �zleti perspekt�va lett a gondolati gyakorl�s eredm�nye, mely vil�gos maradt, melyet a pillanatnyi hangulatok sem s�t�t�tettek el. Az �rzelmi �let egykedv�s�gg� �s bels� nyugalomm� v�ltozott �t, az akarati be�ll�totts�gb�l pedig mor�lis felel�ss�g t�rulkozott fel.

Rudolf Steiner „Folyamodv�ny a n�met n�phez �s a civiliz�lt vil�ghoz” c. �r�sa (1919.) fegyelmezett lelki hangulatot t�masztott. Vajon arra a meglepet�sre volt sz�ks�g, melyet ennek tartalm�val egy�tt szinte azonnal �reztem, ill. hogy nyilv�nval� k�teless�g volt sz�momra, hogy teljes m�rt�kben a p�rtj�ra �lljak? Egyszer�en fel kellett ismernem azt, ami - magk�nt bennem �lve - fokozatosan el�t�rbe ker�lt a Kernpunkte (Alapvet�sek) tanulm�nyoz�s�n kereszt�l. A szoci�lis organizmus, mint politikai, gazdas�gi �s szellemi �let, h�rmas tagoz�d�sa, mely h�rom ir�nyban �lland�an �l az ember, egyszer jobban, m�skor kev�sb�, meg�lt igazs�gk�nt jelent meg az ember �let�ben.”

Ezen az alapon hajtott ki organikusan �s meglehet�sen spont�n m�don a Waldorf iskola gondolata. Milyen jelent�s�gteljes lehet szellemi �let�nk �s civiliz�ci�nk sz�m�ra – reakci�k�nt pedig a gazdas�gi v�llalkoz�sok sz�m�ra - ennek a n�h�ny embernek a megsejt�se! Sz�munkra olyan tett ez, melynek gy�m�lcs�z�bb �s �lettelibb hat�sa lesz a vil�gban, mint b�rmilyen �zleti propagand�nak ezid�ig.

Ez – amit a civiliz�ci�nk �j alapra val� helyez�s��rt v�vott harchoz hozz� tett – megmutatta, milyen nagy m�rt�kben volt k�pes tettekk� alak�tani azt, amit felfogott, amire r�ismert. Ebben azonban egyed�l volt. Nagyon ritka ugyanis az az adotts�g, hogy valaki az ide�it hat�rozott tettekk� tudja alak�tani, mert ez olyan �t, mely �ldozatot k�vetel, melynek ment�n tengernyi f�jdalomnak �s csal�d�snak kell sz�letni. Emil Molt k�sz volt ezzel szemben�zni. A legnagylelk�bb m�don bocs�totta vagyon�t az iskola megalap�t�s�nak rendelkez�s�re.

Akaraterej�re a legv�gs�kig sz�ks�g volt, hogy a rengeteg akad�lyt �s neh�zs�get el lehessen t�vol�tani. Azonban a neh�z pillanatok, amelyeket az iskola l�te hozott sz�m�ra, az�ta sem sz�ntek meg. Ezekkel szemben az a hatalmas �s egyed�l�ll� tapasztalat �llt, �s az a kiv�teles lehet�s�g a tanul�sra, mely saj�tja volt a n�gy vagy �t �v alatt, m�g Rudolf Steiner munkat�rsa �s tan�tv�nya volt az iskola fel�p�t�se sor�n.