Egy sz�l�i kezdem�nyez�sr�l

Mi az a Waldorf-pedag�gia?

Err�l a vil�gszerte elterjedt, s ma m�r haz�nkban is egyre n�pszer�bb� v�l� pedag�giai m�dszerr�l, ill. az erre alap�tott �vodai, iskolai lehet�s�gr�l besz�lgett�nk a Waldorf Iskol��rt Alap�tv�ny alap�t�tagjaival: Czellern� Dar�czi �v�val, M�riczn� Sebesty�n Gabriell�val, �s Szenczyn� Witzl �v�val.

Mi az a Waldorf-pedag�gia?

Az els� Waldorf-iskola 1919-ben, a stuttgarti Waldorf Astoria cigarettagy�r igazgat�j�nak kezdem�nyez�s�re alakult. A munk�sok gyermekei sz�m�ra j�tt l�tre, �s a pedag�giai vezet�sre Rudolf Steinert k�rte fel az igazgat�. Steiner szerint az iskol�nak nem az �llamot �s nem a t�rsadalmat kell kiszolg�lnia, hanem abban kell seg�tenie a gyermeket, hogy saj�t egy�ni k�pess�geit kibontakoztathassa, k�rd�seit megfogalmazhassa. Ilyen �rtelemben szabads�gra nevel. Ez�ltal szolg�lja legink�bb a t�rsadalom, k�z�ss�g �s az ember egy�ni fejl�d�s�t.

Miben t�r el ez a pedag�gia az �llami oktat�sban alkalmazott pedag�giai m�dszerekt�l?

Egyik alapvet� k�l�nbs�g, hogy meghagyja a gyermeknek a gyermekkort, mert mindent az egy�ni fejl�d�si �tem�hez igaz�t. A gyermek akkor kapja a kih�v�st, amikor meg�rett r�. Ma sokan azt hiszik, hogy j� befektet�s az, ha a gyermek iskol�s, s�t �vod�s �veit telezs�folj�k ismeretszerz�si lehet�s�ggel, k�l�n�r�kkal, mert akkor majd b�rja a versenyt, helyt �ll az �letben. Ennek �ppen az ellenkez�je igaz. A t�l kor�n szerzett ismeretek, az �lland� megfelel�si k�nyszer, a magas elv�r�sok megzavarhatj�k a fejl�d�s�t. N�zz�nk csak magunkba: mi b�tran megy�nk-e szembe az ismeretlennel, b�zunk-e k�pess�geinkben? Gyermekeinknek pedig m�g a mienkn�l is kem�nyebb versenyp�ly�t csin�ltunk…

A Waldorf-int�zm�nyekben m�s a szellemis�g.

Milyen az iskola?

R��r�sebb, gyermekre szabottabb. Nincs oszt�lyoz�s, buk�s, dolgozat. A gyerekek id�r�l-id�re sz�veges �rt�kel�st kapnak tan�t�jukt�l arr�l, hogy hogyan haladnak. 12 oszt�ly van + 1 �v az �retts�gire val� el�k�sz�t�s. 1-8. �vig egy oszt�lytan�t� viszi az oszt�lyt, a legt�bb tant�rgyat � tan�tja, kiel�g�tve a gyermekek egy feln�tth�z val� k�t�d�s�nek ig�ny�t is. M�s az iskola abban is, hogy �n. epoch�kban zajlik a tan�t�s. Ez azt jelenti, hogy t�bb h�ten �t a f� oktat�si id�ben 8-t�l 10 �r�ig ugyanazt a tant�rgyat tanulj�k a gyerekek, �gy lehet�s�g�k ny�lik az elm�lyed�sre. Sokkal nagyobb szerep jut a k�szs�gt�rgyaknak: zen�nek, �neknek, t�ncnak, el�ad�snak, fest�szetnek, farag�snak, k�t�snek �s m�g sorolhatn�m. Az�rt, hogy egy�tt fejl�dj�n test, l�lek, szellem.

Nem szenvednek h�tr�nyt az itt v�gzettek az �llami iskol�kkal szemben?

Ellenkez�leg. Mivel a di�k saj�t �tem�ben haladhat, messzebbre jut. El�fordulhat, hogy egy ideig a szomsz�d gyereke t�bbet tud, de ez hossz� t�von kiegyenl�t�dik, majd �tbillen. Nem v�letlen�l j�nnek l�tre gombam�d az eg�sz vil�gon a Waldorf-iskol�k.

Tov�bbi inform�ci�k megtekinthet�k: www.waldorf.lap.hu